3 talált cikk a számla (utólag kapott) , árengedmény kifejezésre

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?

Kérdés: Az egyéb bevételek között kell az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint kimutatni – a szerződésen alapuló, konkrét termékhez, szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott – engedmények összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. Ez az előírás ellentétes az összemérés számviteli alapelvvel, a megbízható valós összkép törvényi követelményével. A tárgyévhez kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig befolyt utólag kapott engedmény – az előbbiek érdekében – időbelileg elhatárolható?

Kérdés: A forgalommal arányosan adott engedményt nem lehet időbelileg elhatárolni, annak ellenére sem, hogy a szállítási szerződések negyedéves, éves utólagos elszámolásról rendelkeznek, amelyek pénzügyi rendezése a negyedévet, az évet követő 30 napon belül történik meg. Nem sérti-e ez az összemérés elvét?