Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...A Tao-tv. 18. §-a alapján azonban a kft.-nek a magánszemélyek és a kft. között, a szokásos piaci ártól eltérő áron (például kamatmentesen nyújtott kölcsön) kötött szerződés alapján nincs társaságiadóalap-módosítási kötelezettsége.Az Szja-tv. 72....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Pótbefizetés tagi kölcsönnel

Kérdés: A kft.-ben 3 magánszemély tag van. 2 tag korábban a cégbe befizetett tagi kölcsönt. A saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntöttek a tagok, amit a társasági szerződés is szabályoz. Mivel a pótbefizetés nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, a 2 tag a tagikölcsön-követelésének átadásával teljesítené a pótbefizetést, a 3. tag pénzbeli befizetéssel. A tagikölcsön-követeléssel történő pótbefizetés teljesítésének könyvelése hogyan történik a kft.-ben, és van-e társaságiadó- vagy illetékvonzata, vagy bejelentési kötelezettsége a cégnek? A magánszemély esetében keletkezik-e valami adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...de a Ptk. szabályai mellett azt – ha a kft.-nek arra már nincs szüksége – vissza kell fizetni. Ezért a saját tőke növekedése csak átmeneti jellegű, így illetékfizetési kötelezettséget ezen vagyonnövekedés nem eredményez.(Kéziratzárás: 2020. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...Az "X" kft. viszont már nem az a társaság, amelyik az osztalékot megállapította. Így nem tud osztalékot fizetni!Az előbbi gondolatmenet alapján levezethető, hogy az üzletrészek eladásakor a fel nem vett osztalék személyi jövedelemadóját, a Szocho-tv. 1. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Több céggel szembeni dolgozói tartozás nyilvántartása

Kérdés: Ha egy dolgozónak több céggel szemben van hosszú távon tartozása, azt hogyan írjuk elő?
Részlet a válaszából: […] ...és azzal a céggel szembeni kötelezettségként, amelyikkel szemben tartozik. Ha a tartozás összegszerűen meghatározott (például kamatmentes vállalati kölcsön), akkor a követelés összegét is, a kötelezettség összegét is konkrétan meghatározott összegben indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Kamatmentes tagi kölcsön társasági adója

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó társaságnál része az adózás előtti eredménynek, a kölcsönt nyújtó magánszemélynél is adóköteles kamatbevétel.Kamatmentesen igénybe vett tagi kölcsön után nincs kamatfizetési kötelezettség, így nincs közvetlen kihatása a társasági adó alapjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...kell készletre venni. A saját termelésű készletként előállított tárgyjutalmat annak közvetlen önköltségén vásárolt termékké kell átminősíteni, fel kell számítani az áfát, és az áfával növelt összeget kell adóalapnak tekinteni.Amennyiben a tárgyjutalmat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően azt közvetlen önköltségen áruvá (T 261 – K 582, T 581 – K 251), illetve vásárolt szolgáltatássá kell átminősíteni (T 271 – K 582, T 581 – K 231).Az 551-552. számlákon elszámolandó tételek a számviteli előírások szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...szférában általános gyakorlat az, hogy a munkavállalónak nyújtott kölcsönök általában rövid lejáratúak, és jellemzően kamatmentesek, a társaság vállalja a kamatmentes juttatás adóterheit. Ha a munkavállalónak nyújtott kölcsönt hosszabb időtartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Kölcsön azonos tulajdonosú kft.-k között

Kérdés: Nyújthatnak-e kölcsönt az azonos tulajdonosú kft.-k egymásnak? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...folytatott tevékenység, akkor jogilag nem tiltott tevékenység. Nem üzletszerűen folytatott tevékenység, ha az eseti jellegű, üzleti kamatmérték az általánostól alacsonyabb, vagy éppen szívességi kölcsönről van szó.Természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
Részlet a válaszából: […] Pontos a hivatkozott Ptk.-előírás, de az előzményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.
1
2
3
5