Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásában való könyveléshez külön bizonylatok nem kellenek, elegendőek azok, amelyek általában szükségesek, az osztalékkifizetésről való döntés, a kezelt vagyon nevére szóló adóbevallás, a kezelt vagyon pénztárbizonylata, elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Levonható áfa "továbbgörgetése"

Kérdés: A 2018. 10. havi áfabevallásban levonásba helyezett előzetesen felszámított adót kisebb-nagyobb eltérésekkel a következő időszakra átvihetőként görgetjük tovább. A vállalkozás havi bevalló, az áfaösszeg nem éri el az egymilliót, tehát nem igényelheti vissza. Bevétele az előző évhez képest jelentős mértékben lecsökkent, a fizetendő és az előzetesen felszámított áfa különbözete csak pár ezer forint. Meddig viheti tovább?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 153/A. § (2) bekezdése szerint, ha a fizetendő és a levonható adó különbözetének előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vagy a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe, vagy a 186. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Könyvelés számlagyűjtők alapján

Kérdés: A könyvelőiroda a szállító társaság által kiállított egyedi számlákat nem könyveli, hanem a szállító társaság által kiállított számlagyűjtők alapján, összevontan könyveli az elábét, a szállítói tartozásokat, számolja el a számlagyűjtőben szereplő áfát. A számlagyűjtőben több időpontra vonatkozó számla van, de nem találhatók meg az egyedi számlákra vonatkozó valós adatok, teljesítési és fizetési időpontok. A szállítói társaság számlái le vannak fűzve csoportosítás és megjegyzés nélkül. A szállító társaság az általa kibocsátott számlagyűjtőn felhívja a figyelmet, hogy az könyvelésre és az áfa visszaigénylésére nem jogosít. Véleményem szerint nem teljesül az Szt. 165. §-a (2) bekezdésének a szabályszerű bizonylattal szembeni követelménye sem. Szerintem az áruvásárlás bizonylata a számla. Elfogadható-e a számlagyűjtők alapján történő könyvelés? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...alapján tételesen könyvel.Az utolsó kérdésekre a válasz: A számlagyűjtők alapján nem lehet és így nem szabad könyvelni, még feltételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízing keretében fog bérelni egy személyautót. Az első lízingdíj a teljes összeg 30%-a, melyről a lízingcég áfás számlát állít ki. Visszaigényelheti a társaság az első díj áfaösszegét? Ekkor nem tudjuk még megosztani az áfa-visszaigénylést, mivel még nem használta senki az autót, nem volt magánhasználat sem. A későbbi díjak áfa-visszaigénylésénél milyen elvek irányadók? Mi a helyzet a maradványérték áfaösszegével?
Részlet a válaszából: […] A nyílt végű pénzügyi lízing sajátossága, hogy a futamidő végén a lízingelt eszköz nem megy át automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, de lehetősége van arra, hogy az eszköz tulajdonjogát maradványértéken megszerezze. Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Külföldi tankolás áfája

Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?
Részlet a válaszából: […] ...a visszatéríttetés miatt járó összeg 10 százalékát (T 451 – K 368), 90 százalékát pedig a (T 386 – K 368) könyvelési tételekkel rögzíteni, amikor a visszatéríttetett adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...tervezett fogászati centrum építése nem fog megvalósulni. Így az ehhez kapcsolódó tervek, engedélyek feleslegessé váltak. Mivel az ezekkel kapcsolatosan fizetett díjakat – helyesen – a fogászaticentrum-építési beruházás ráfordításai között számolták el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök, nem anyagi javakelidegenítésekor az ingatlan vagy ingó értékesítésre vonatkozó előírásokszerint azzal, hogy szerzési értékként nem vehető figyelembe az az összeg,amelyet egyéni vállalkozóként költségként elszámolt a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Légkondicionáló a bérleményben

Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnésekor mi történik alégkondicionáló berendezéssel: a bérlő megszünteti, vagy értékesíti, vagytérítés nélkül (ajándékként) adja azt át a bérbeadónak. (Az egyes eseteknekmások az adókövetkezményei!)Áfa szempontjából nem arra kell válaszolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Beruházáshoz kapcsolódó áfák levonhatósága

Kérdés: Újonnan alakult kft. vásárolt és bérelt épületet átalakít, felújít, bővítést végez. Induláskor megnyílik-e tárgyi eszköz beszerzése címén az áfa visszaigénylése a következő számlák alapján: ingatlanközvetítői díj, beruházás megvalósításával kapcsolatos kivitelezői és előkészítő munkák menedzselése, koordinálása, faanyagvizsgálat, felmérési és bontási tervdokumentáció részszámla, üregkutatási célú geofizikai vizsgálatok, építéstörténeti dokumentáció készítése. Ezen beérkező számlákat mint befejezetlen beruházást tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] ...nem érvényesíthető.A vásárolt épületnek volt vételára, azt beruházáskéntkellett elszámolni a beszerzéshez kapcsolódó költségekkel (például azingatlanközvetítői díjjal) együtt. Ezen beszerzéshez kapcsolódó előzetesenfelszámított áfa a régi Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Csoportos adóalanyiság – áfa elszámolása

Kérdés: A 2007. évi CXXVII. törvény (az új Áfa-tv.) 8. §-a szerinti csoportos adóalanyiság esetén a tagok és a tagok által kijelölt képviselő között a levonható (a 3. személytől bejövő számlában szereplő) és a fizetendő (3. személynek felszámított) áfa könyvelése hogyan történjen a tagoknál, illetve a képviselőnél?
Részlet a válaszából: […] ...ki (T 368 – K 467, T 466 – K 368, T 384 – K 368, illetve T 368- K 384). A válaszban csak a leggyakrabban előforduló, harmadikszemélyekkel kapcsolatos gazdasági események – a csoportos adóalanyiság körébetartozók közötti – áfaelszámolásait mutattuk be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.
1
2