Alvállalkozó által üzemeltetett depó telephelynek minősül?

Kérdés: Társaságunk csomagszállítással foglalkozik. Ezt több esetben úgy oldja meg, hogy alvállalkozót bíz meg a csomagszállítással, illetve az ahhoz szükséges depó (ingatlan) üzemeltetésével. A depókat az alvállalkozó biztosítja, és üzemelteti saját alkalmazottaival, a depónak használt ingatlant illetően a csomagszállító fővállalkozónak semmilyen ráhatása nincs. Más esetben csomagautomatát üzemeltetünk a településen, illetve egyes automatákat szintén alvállalkozók működtetnek. A kérdés az, hogy a helyi iparűzésiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a csomagszállító vállalkozó alvállalkozója által üzemeltetett depó telephelyet keletkeztet-e a társaság számára? Továbbá a csomagautomatákat üzemeltető társaságunknak, illetve az alvállalkozóinknak keletkezik-e telephelye az automata elhelyezése szerinti településen?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. A Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozó azon önkormányzat illetékességi területén végez iparűzési tevékenységet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Bérleti díj mint eszközérték – hipa

Kérdés: Egy cég irodaépületet bérel a tulajdonosától, majd azt további albérletbe adja a bérleményt ténylegesen használók számára. Az őt terhelő bérleti díjat közvetített szolgáltatások értékeként ráfordításként számolja el. A helyi adótörvénynek az eszközérték-arányos adóalap-megosztásra vonatkozó szabályai szerint a költségként elszámolható bérleti díj tartozik az eszközérték fogalmába. Mivel jelen esetben a fizetett bérleti díj nem költség, hogyan kell számítani az eszközértékét?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti díj figyelembevételét írja elő. Így az eszközérték-számítás menetét nem befolyásolja, hogy az Szt. előírásaiból egyes esetekben – ha a bérlet megfelel a közvetített szolgáltatások fogalmának – az következik, hogy az adózót terhelő bérleti díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Közvetített szolgáltatás négyzetméter-arányosan

Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége, a számlából pedig a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható. Ez utóbbi csak akkor valósul meg, ha a számlákon az egyes szolgáltatások beazonosíthatók, és a közvetítés tényét a megfelelő tételeknél a számla kifejezetten rögzíti. Az nem kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Színházi produkciók színpadra állításának jogdíja

Kérdés: Ügyfelem fő tevékenységként színházi produkciók színpadra állításával foglalkozik. A produkciók alapját külföldi szerzők forgatókönyvei, darabjai, vagy magyar szerzők művei adják. A társaság a megvásárolt művekért jogdíjat fizet a szerzőnek vagy a közvetítő szervezetnek. A színpadi megjelenítés koncepcióját a társaság általában a rendezővel folytatott megbeszélések alapján állítja fel. A rendező az ebben való közreműködésért egyszeri megbízási díjat és a darab bevételével arányos jogdíjat számít fel a társaságnak szerződés alapján. Általában ilyen rendszerben díjazza a társaság a darab minden olyan közreműködőjét, aki részt vesz a darab létrehozásában (pl. zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező stb.). A megbízási díjakat, illetve a jogdíjakat költségként számolják el. A színdarab létrehozása után a társaság a kész művet vagy színházaknak értékesíti, vagy egy szervező cégnek. A színdarab ellenértéke egyrészt egy meghatározott összegű megbízási díjból, másrészt egy jegybevétel-arányos (amit a színház realizált) jogdíjból tevődik össze. Bizonyos esetekben a társaság nem szerződik jogdíjas értékesítésre, ekkor a megbízási díj teljes összegét a realizált jegybevétellel arányosan határozzák meg. A társaság a megbízási díjakat és a jogdíjakat árbevételként számolja el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 20. pontja meghatározza azon jogdíjak körét, amikkel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogdíjként kapott bevétel 50%-át csökkentő tételként lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásakor. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról úgy rendelkezik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételt csökkenteni lehet a társasági adó által meghatározott jogdíjbevétel összegével. Esetünkben miként kezeljük a vázolt folyamatot?
Részlet a válaszából: […] ...egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására, és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Eltérő rendelkezés hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.