Romos lakóépület felújítása, átalakítása

Kérdés: Az újonnan alakult kft. romos, műemléknek minősített, üzemszerű használatra alkalmatlan lakóépületet vásárolt, amelyben felújítás és átalakítás után szállodát kíván nyitni. Az érvényes engedélyek birtokában a kivitelezés megkezdődött. A kivitelező számlája szerinti áfa visszatérítését az adóhatóság megtagadta azzal, hogy a kft. megsértette a számviteli törvény előírását, mert a kivitelező részszámláját tárgyieszköz-beszerzésként számolta el. Az adóhatóság szerint az épület felújításával kapcsolatos munkákat a számviteli törvény szerint felújításként kell elszámolni. A leírt felújítás és átalakítás beletartozik-e a tárgyi eszköz beszerzési értékébe?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Ebből következően az üzemszerű használatra alkalmatlan lakóépületen végzett minden munka (ideértve a bontási munkákat is) költségét a bekerülési értékben kell számításba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet a válaszából: […] ...értékesítésre nem kerül.A kérdésben leírtak alapján azonban a kft. nem beruházást valósít meg, hanem építési-szerelési munkával lakóépületet hoz létre, függetlenül attól, hogy az építési-szerelési munkát konkrétan nem a kft. végzi, azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Családi ház felújításának, karbantartásának áfája

Kérdés: A kft. a tulajdonában lévő családi házat (a földhivatali bejegyzés szerint is) felújítja. A felújítással kapcsolatos költségek áfáját nem vonja le. A garázs, a kerítés és a melléképületek felújításának áfája levonható? Ha nem felújítás, hanem karbantartás, akkor az áfa levonható?
Részlet a válaszából: […] ...12. pontja szerint nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület. Ebből az következik, hogy a garázs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Egyéni vállalkozáshoz használt tárgyi eszköz

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki kizárólag ingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni (áfaalany) mint magánszemély, teljes egészében banki hitelből vásárolt lakóingatlant. Az adásvételi szerződésben – ingatlanszakértő által becsült módon – külön-külön szerepel a lakóépület, a telek és egy 50 m2-es melléképület. Ezt a melléképületet akarja a magánszemély egyéni vállalkozásába bevinni, és bérbeadás útján hasznosítani. Véleménye szerint a költségek (ideértve a kamatráfordítást is) a becsült értékek arányában megoszthatók és elszámolhatók az egyéni vállalkozásban. A melléképületet a bérbe vevő kft. alakítja át, számolja el annak a költségeit, a megállapodás alapján, mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást. Az átalakítás során biztosítva lesz az elkülönült áram, víz, fűtés és egyéb működéssel kapcsolatos költségek mérése. Ezen költségeket vagy a bérbeadó fizeti és számlázza tovább, vagy a mérők a kft. nevére kerülnek, és így azt közvetlenül a kft. rendezi. Helyes a fenti gondolatmenet?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban – lényegében – aválasz is benne van.Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó kizárólagingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni, ehhez a bérbeadás tárgyát bekell szereznie, és be kell vinnie az egyéni vállalkozásába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Társaság sorozat jellegű értékesítése

Kérdés: Ingatlankezeléssel foglalkozó cég egy nagyobb ingatlanát (kb. 10 helyrajzi számon szereplő telephelyet), mely több mint 10 éve a tulajdonában van, szeretné értékesíteni. Az új Áfa-tv. értelmében sorozat jellegűnek minősül-e a fenti összefüggő telephely értékesítése, vagy áfamentesen értékesítheti-e? (Áfás ingatlanértékesítésre nem jelentkezett be!) Milyen egyéb adó-, illetékfizetési kötelessége lesz a cégnek, ha eladja az említett telephelyet? Az eladás adózásánál van-e annak jelentősége, hogy valamelyik hrsz. alatt lévő ingatlan lakóépületnek van nyilvánítva?
Részlet a válaszából: […] A sorozatjellegre vonatkozó kérdésfeltevésnek a konkrétesetben nincs relevanciája. Az ingatlanok sorozat jellegű értékesítéseireirányadó áfaelőírások [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.törvény (a továbbiakban Áfa-tv.) 6. §-a (4) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Építési telek értékesítése a ráépített épülettel

Kérdés: Ügyfelem (magánszemély) nagy értékű, üres építési telket vásárolt 1998-ban. Épített rá egy lakóingatlant, használatbavételi engedélyt 2003-ban kért és kapott rá. Tárgyévben, 2007-ben értékesítette az ingatlant (telek és lakóépület). Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál mit kell a megszerzés időpontjának tekinteni: az építési telek vásárlásának időpontját (1998), vagy a lakóépület használatbavételének időpontját (2003)? Az ingatlan értékesítése során az adásvételi szerződésben külön feltüntette a telek és a lakóház értékét. Az eladási árból a telek értéke 45 százalékot képvisel. Van-e mód arra, hogy az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelje a telek értékesítéséből származó jövedelmet (ebben az esetben lehet élni az 5 éven túli, évi 10 százalékos kedvezménnyel), és külön kezelje a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelmet (itt már nincs ilyen kedvezmény)?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályozás szerint szerzési időpontként a telekszerzési időpontját (1998) kell figyelembe venni, függetlenül a ráépítésidejétől, ennek figyelembevételével határozható meg az adókötelezettség. Ha azingatlan értékesítéséből származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Ingatlanhoz kapcsolódó járulékos költségek számlázása

Kérdés: A társaság telket vásárolt társasházi lakásépítés céljára. A lakásépítők részére a telekhányadokat lakásonként értékesíti a társaság, a telekhányad-értékesítést és a lakásépítést egy szerződésben rögzítették. A társaság a lakások felépítésére a vevőkkel vállalkozási szerződést köt. A vevők részletekben fizetnek. Az építés költségét a szerződés rögzítette. Az építési engedély a társaság nevére szól, és használatbavételi engedéllyel rendelkező lakást adunk át. Visszaigényelheti-e társaságunk a telekhatárig kiépített közművek teljesítési számláiban szereplő áfákat, továbbá a telek tereprendezésével kapcsolatos teljesítésekben felszámított áfát? Hogyan kell kiszámlázni a tereprendezés, a közműépítés költségét?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ebből pedig az következik, társasházról csak azután lehet beszélni, ha a lakóépület már felépült, lakástulajdonosok már vannak, akik az alapító okiratot elfogadják. A lakóépület építése időszakában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Telekvásárlás magánszemélytől (áfa)

Kérdés: Ingatlanforgalmazóként magánszemélytől vásárolok telket. A magánszemély értékesítése is áfakötelezettség alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos rendelkezése alapján a lakóingatlan fogalma megváltozik, a korábbi megfogalmazás, miszerint "nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészlet", 2004. január 1-jétől hatályát veszti. Ezen időponttól következetesen érvényesül az az elv, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Telek és a rajta lévő épület együttes értékesítése

Kérdés: Az egyik ügyfelünk 1985-ben vásárolt egy telket, melyre az eltelt időszakban épített egy lakóházat. A telket a házzal együtt most eladta, és a szerződésből nem állapítható meg, hogy az eladási árból mennyi a telek és mennyi a ház értéke. Az Szja-tv. 62. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a teljes eladási ár adómentes, mivel az ingatlan szerzése 15 évvel korábban történt, vagy az eladási árból meg kell állapítani a telek értékét, és csak az adómentes, a ház vételárát pedig az idevonatkozó szja-előírások szerint kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...vevőnél külön eszköz a földterület (amelynek az értéke után jellemzően nem lehet értékcsökkenést elszámolni), s külön eszköz a lakóépület (amely viszont amortizálódik). A bizonylati elv, bizonylati fegyelem követelményéből levezethető az is, hogy a számlának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Irodaként használt lakás áfája

Kérdés: Társaságunk iroda céljára vásárolt lakást kíván eladni. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettsége? Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
1
2