18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
2. cikk / 18 Tulajdonosi kivét terhei
Kérdés: 1993-ban alakult kft. (2 főtulajdonos, 3 E Ft törzstőke) 19 800 E Ft eredménytartalékot halmozott fel. Tulajdonosi kivét esetén milyen adók és közterhek terhelik?
3. cikk / 18 Osztalékadó
Kérdés: Egy kft. 2002. évi adózott eredménye 8 millió forint. Figyelembe véve a magánszemély vagyoni betétjének arányát a társaság saját tőkéjéhez viszonyítva, és a jegybanki alapkamatot, 2 millió forint osztalék kifizetésére került sor 20% adó levonásával. Az eredményfelosztás szerint 2 millió forint lett jóváírva osztalék kifizetésére (ezt kifizették 2003-ban), és 6 millió forintot az eredménytartalékba helyeztek. A 2004. évi adózott eredmény 3 millió forint. A 2004. évi eredmény felosztásakor, megvizsgálva a magánszemély vagyoni betétjének arányát a saját tőkéhez viszonyítva, a jelenlegi 30%-os mértékig 20% szja levonásával 4 millió forintot vehetne fel. A 3 millió forint adózott eredmény kiegészíthető osztalékkifizetés céljából, az eredménytartalékból. Ha a 2004. évi 3 millió forint eredményt kiegészítem az eredménytartalékból 4 millió forintra, és ez a 4 millió forint a magánszemély vagyoni betétjének a saját tőkéhez viszonyított 30%-os mértéke, hány %-os adólevonást kell végezni? A teljes összegből 20% szja-t kell vonni, ha az teljes egészében 2005-ben kifizetésre kerül, vagy 3 millió forintból 20%, az 1 millió forintból a 2002. évi 35%, vagy a 2005. évi 25% szerint?
4. cikk / 18 Osztalék adójának megállapítása
Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
5. cikk / 18 Tulajdoni hányad változása
Kérdés: A bt. 2003. decemberében úgy módosította társasági szerződését, hogy az eddigi 50-50 százalékos beltag-kültag arányt a kültag vagyoni betétje emelésével megváltoztatták 10-90 százalékra. A 2003. évi mérlegben az eredménytartalék 8 millió Ft, az előírt, de még ki nem fizetett osztalék 3 millió Ft. Ha 2004-ben osztalékot akarnak felvenni a tulajdonosok, melyik arány alapján kell azt megállapítani, a 20%-kal adózó résznél milyen saját tőkével kell számolni? Ha a beltag kilép, milyen arányban kell vele elszámolni?
6. cikk / 18 Osztalékfizetés az eva előtti eredmény terhére
Kérdés: Evás cég 2003. évi eredményét teljes mértékben osztalékként kifizeti, az eredménytartalékban hozott összegből is osztalékkifizetésről döntöttek a tulajdonosok. Az eredménytartalék terhére történő kifizetés szja-számításánál figyelembe kell-e venni az evás kifizetés összegét, vagyis a két forrásból származó osztalékot kell viszonyítani a saját tőkerészhez, vagy az szja-számításnál csak az eredménytartalékból fizetendő összeget kell adózás szempontjából figyelembe venni, és viszonyítani a saját tőkéhez?
7. cikk / 18 Társas vállalkozásból kivont jövedelem
Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?
8. cikk / 18 Kilépő bt.-taggal kapcsolatos elszámolás
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt.-ből kilépő tag 250 E Ft tagi betét összegére 1000 E Ft kifizetésére kerül sor a vagyonmegosztás alapján. A saját tőke jegyzett tőkéből és eredménytartalékból áll. A jegyzett tőke összege nem változik, mivel a maradó tagok megemelik a tagi betéteik összegét. A vagyonnövekmény a korábbi évek mérleg szerinti eredménye. Az 1000 E Ft összegű kifizetést könyvelhetjük-e az eredménytartalék terhére, vagy hogyan könyvelendő? A kifizetés az szja szempontjából osztaléknak, vagy a befektetett eszköz árfolyamnyereségének tekintendő-e?
9. cikk / 18 Üzletrész ajándékozása, öröklése
Kérdés: A kft. üzletrész-tulajdonosa úgy döntött, hogy üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akik résztulajdonosai a kft.-nek. Az ajándékozás ténye az ajándékozás időpontjában és/vagy a későbbiekben milyen adókötelezettséget keletkeztet? A megajándékozottak, vagy az ajándékozó milyen bejelentési, illetve nyilvántartási kötelezettség alá esik? Van-e eltérés az ajándékozás és az öröklés adózási, bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége között?
10. cikk / 18 Kiválás vagy kilépés elszámolása
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
