Vevőkkel szembeni követelés a kata megszűnésekor

Kérdés:

A Kata-tv. hatálya alá tartozó bt. a kata megszűnését megelőzően kiszámlázott bevételeinek egy része csak 2023-ban folyt be. Helyes volt-e a kata megszűnése napjáig be nem folyt bevételek kimutatása a nyitómérlegben és a 2022. évi beszámolóban, mint vevőkkel szembeni követelés és tagokkal szembeni kötelezettség, tekintettel arra, hogy ezen bevételek a kata időszakában kerültek leadózásra? A kata megszűnését követően a társaság 2022. szeptember 1-től a Tao-tv. hatálya alá került.

Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2/A. § (4) bekezdés alapján a követelést fel kell venni nyitómérlegbe, és ezt is figyelembe véve kell meghatározni a saját tőkét. Kötelezettség akkor mutatható ki, ha az megfelel az Szt. 42–43. §-ában foglaltaknak. Ez azt jelenti, hogy kötelezettségnek azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Kataidőszak alatt kiszámlázott bevétel katabevétel?

Kérdés: 2022. 08. 31-ével a bt.-nek megszűnt a kataadózása, és a társasági adó alá került. A kata időszaka alatt kiszámlázott bevételt a megszűnés után utalták. A nyitómérlegben követelésként szerepel. Ezt a bevételt hogyan kell könyvelni, és a tulajdonos milyen módon jut hozzá, mivel ez még katabevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] Azáltal, hogy a követelés a nyitómérlegben szerepel a forrásoldalon, az eredménytartalék (a saját tőke) része. A Katv. 26. § (6)-(7) bekezdése szerint a nyitómérlegben kimutatott saját tőke – néhány tétellel csökkentve – a magánszemély adózott befektetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Nyitómérlegben a jegyzett tőkétől eltérő saját tőke

Kérdés: A betéti társaság az adózás megszűnése után kötelezően elkészítendő nyitómérlegben – mivel a számviteli törvény szó szerint nem írja elő, hogy ezt a különbözetet melyik soron kell kimutatni – eszközök és kötelezettségek, valamint a jegyzett tőke különbségét a tőketartalékban vagy az eredménytartalékban kell szerepeltetni? Az eredménytartalékban való szerepeltetés a vállalkozásból történő későbbi kivonás esetén adózás szempontjából problémát okozhat?
Részlet a válaszából: […] ...(Eredménytartalék II.), amely negatív előjelű is lehet. A pozitív előjelű Eredménytartalék II.-t lehet a magánszemély tagoknak adózás nélkül kifizetni. A negatív előjelű eredménytartalék II. a számítás után nem értelmezhető, annak összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Kisadózó helyett valami más megoldás

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés rövidnek tűnik, az abban foglaltakra nem lehet röviden és egyszerűen válaszolni. A válasz egyértelműsége érdekében a feladatokat, a teendőket célszerű csoportosítani, véleményünk szerint a következők szerint:a) A fővállalkozó kisadózó tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Beolvadás esetén a jegyzett-tőke-többlet kezelése

Kérdés: Beolvadás esetén Beolvadó Kft. 1. és Beolvadó Bt. 2. és Átvevő Kft. jegyzett tőkéje a vagyonmérleg-tervezetben 6015 E Ft lenne, a többi sajáttőke-elem is pozitív. A tulajdonosok személye és tulajdoni hányada nem változik a beolvadás során, 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonos mindhárom társaságban. Az Átvevő Kft. eredeti jegyzett tőkéje 3000 E Ft, melyet nem szeretnének megváltoztatni, tehát a beolvadás után is 3000 E Ft jegyzett tőkét szeretnének a tulajdonosok meghatározni. A3015 E Ft különbözetet hogyan kell a vagyonmérleg-tervezetben feltüntetni, és mi lesz a sorsa? Tőkeleszállításként kell kezelni, amely visszajár a tulajdonosoknak? Esetleg a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként elő kell írni? Vagy csak a vagyonmérleg-rendezés oszlopában az eredménytartalék összegét növeli? Ez esetben a tulajdonosok mikor vehetik ki, bármikor, mert tőkeleszállításnak lehet tekinteni, vagy csak osztalékágon?
Részlet a válaszából: […] ...társaságok rendelkezésére bocsátott, adózott pénz (eszköz) volt. Ha az eredménytartalékba helyeznék, akkor a tulajdonosok csak ismételt adózás után juthatnának hozzá, illetve a beolvadás utáni Átvevő Kft. megszűnésekor esetleg adózatlanul.Önmagában az a tény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...is kapcsolódhat.A vagyon kiadása a végelszámoló feladata. Így a végelszámoló feladata a vagyon kiadásához kapcsolódó számviteli, adózási feladatok elvégzése is.A vagyont (a vagyoni eszközöket) kiadni csak akkor lehet, ha a cégbíróság a társaságot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...a kisadózó vállalkozások és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerint a kisvállalati adó (kiva) szerinti adózást is (azaz a Tao-tv. hatálya alatt jelentkezhet be a kivába).Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...között.Ha a tulajdonos (a tag) a Tao-tv. hatálya alá tartozik, akkor a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a kivezetett (részben kivezetett) részesedés következtében az adóévben elszámolt bevétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Szövetkezeti taggal történő elszámolás II.

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 410. számában a 8003. kérdésre adott válaszhoz: A szövetkezet valóban nem képzett 2016. 10. 16-ával közbenső mérleget. A mi esetünkben kötelező közbenső mérleget készíteni, vagy csak ajánlott? A 2015. évi beszámoló elfogadásakor, a szövetkezet összegszerűséget nem említve, határozat formájában döntött a 2016. évre vonatkozó fejlesztési tartalék képzésének a szándékáról. Mivel a tag kilépése dátumával nem készült közbenső mérleg, milyen adatot kellene figyelembe venni? Ebben az esetben a 2016. évi beszámoló értékei elfogadhatók bázisadatnak, amit az osztalék számításának időpontjára azonosítunk?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem gazdasági esemény, így azt könyvelni nem lehet, nem lehetett a 2015. évi beszámolóhoz kapcsolódóan sem.A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...kell értékelni, a piaci érték és a nyilvántartás szerinti érték közötti különbözet az adózatlan eredménytartalékban fog megjelenni (adózására visszatérünk). Hasonló a helyzet a kötelezettségek esetében is, ha azoknak a nyitómérlegbe beállított összege eltér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.
1
2
3
5