Ki nem fizetett osztalék kezelése

Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...elévülés intézménye is kérdésessé válik, mivel az osztalékfizetési kötelezettségek az évenkénti közgyűlések alkalmával, az éves beszámoló elfogadásakor megerősítésre kerülnek. Így az elévülés minden évben megszakad. Egyetértünk a véleményével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Osztalék 2017-ben közbenső mérleg alapján

Kérdés: Társaságunk a 100%-os leányvállalatától a 2017. év terhére osztalékot vonna el. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor döntött a tulajdonos osztalékról, amelyet a leányvállalat pénzügyileg rendezett, az anyavállalatnál 2017-ben bevételként elszámolták. Kérdés, hogy 2017-es évközi, könyvvizsgálattal alátámasztott beszámoló alapján van-e lehetőség további osztalékelvonásra, amelyet az anyavállalat bevételként elszámolhat (nem osztalékelőlegként)? Az osztalék forrása a leányvállalat korábbi eredménytartaléka, illetve az évközi beszámolóban kimutatott adózott eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...amelynek a szabályait az Szt. 21. §-a tartalmazza.A taggyűlés a Ptk. 3:185. §-ának (4) bekezdése szerint az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Ez az egyszemélyes társaságra is alkalmazandó előírás. A kifizethető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Leányvállalat jóváhagyott osztalékának könyvelése

Kérdés: A kft.-nek a tulajdonosa 100 százalékban egy másik kft., amely kft. osztalékot hagyott jóvá a korábbi években, és hagy jóvá 2017. 04. 30-án is. A leánycég a jóváhagyás napján könyvel: T 413 – K 479. A tulajdonos cég a mérlegét 2017. 05. 10-én fogadja el, akkor könyveli a jóváhagyott osztalékot: T 368 – K 971. A leánycég utalásakor könyvelés a leánycégnél: T 479 – K 384, a tulajdonos cégnél: T 384 – K 368. Az általunk – jelenleg – átvett könyvelés nyitótételében a 391. számlán szerepel a még meg nem kapott osztalék. Helyes ez így? Aktív időbeli elhatárolásnak vagy egyéb követelésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...(2016. év előtti számviteli előírás alapján a mérlegkészítés időpontjáig) nem vált ismertté. (A mérlegkészítés időpontja és a beszámoló elfogadásának napja jellemzően nem esik egybe!) Így ha a járó osztalék könyvelése csak 2017. évi bevétel lehet, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Jóváhagyott osztalék az anyacég könyveiben

Kérdés: Az anyavállalat 100%-ban tulajdonosa két leánycégnek, amelyeknél 2015-ben osztalékot hagytak jóvá. Az egyik leánycég osztalék-jóváhagyása időben előbb történt, mint az anyacégé, a másik leánycégnél az anyacéggel azonos napon. Az anyacégnél a leánycégek jóváhagyott 2015. évi osztalékát 2015. évre nem könyvelték, az osztalékok teljes összegét 2016-ban átutalták. Mi a helyes könyvelés és beszámolókészítés 2016-ban? Maradhat-e az anyacég könyvelésében a 2016. évi adatok között a fizetett osztalék, vagy 3 oszlopos beszámolót kell készítenie az anyacégnek?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz szükséges információval adós marad a kérdező, nem adta meg az anyacég mérlegkészítésének időpontját, továbbá azt az időpontot, amikor az elsőként említett leánycég beszámolóját és az osztalékot jóváhagyták. Általánosságban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az osztalékelőleget terhelő egészségügyi hozzájárulást akkor kell megfizetni, amikor az osztalékelőlegként kapott összeg az éves beszámoló elfogadásával, a legfőbb szerv döntésével véglegesen osztalékká válik.Az osztalékfizetésre, az osztalékelőlegre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […] ...eredmény osztalékként történő kifizetéséhez nemszükséges a jegyzett tőkét leszállítani. A taggyűlés a számviteli törvényszerinti beszámoló elfogadásakor dönthet az adózott eredménynek azosztalékkénti kifizetéséről, ha egyébként az Szt. 39. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Osztalékelőleg átalakulásnál

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...egymás között).Tekintettel arra, hogy a változatlan társasági formában tovább működő társaságtulajdonosa tud csak a 2010. évi éves beszámoló elfogadásakor dönteni azosztalékfizetésről (a tárgyévi adózott eredmény, illetve az eredménytartalékkalkiegészített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Törzstőkeemelés vagy osztalékkifizetés

Kérdés: Lehet-e az eredménytartalékból úgy jegyzett tőkét emelni, hogy csak az egyik tag tulajdonrésze változik, a másik tag osztalékot akar felvenni, ugyanannyit, és beleegyezne a tulajdoni hányadok változásába?
Részlet a válaszából: […] ...összeg. Van azonban egy (3) bekezdés is, amely alapján a taggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető javaslatára az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Az adózott eredményből való osztalékfizetés és az eredménytartalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...– ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság által jóváhagyott – javaslatára az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Nem fizethető a tagoknak osztalék, ha ennek következtében a társaság saját tőkéje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...Másrészt azért sem, mert a taggyűlés, a közgyűlés – a Gt. előírásai szerint – az osztalék kifizetéséről az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat, és ezért a döntésnek megfelelő osztalékot az eredménykimutatásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
2