18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Felszolgálási díj (szervizdíj) adózása, számvitele
Kérdés:
A szervizdíjat az adott társaság nem különíti el pénztárgépében, az 5%-os és 27%-os szolgáltatással együtt kerül rögzítésre. A pénztárgépben hogy kell elkülöníteni a szervizdíjat, hogy kimutatható legyen? Külön kell regisztert nyitni az 5%-os és 27%-os szervizdíjra? Számvitelileg és adóvonzata tekintetében miként kell kezelni a szervizdíjat bevétel oldalon, valamint a dolgozóknak történő kifizetése tekintetében? Hogyan kell könyvelni a kapott és kifizetésre váró szervizdíjat az adott társaság könyveiben havonta? Milyen analitikával lehetséges a szervizdíj alátámasztása?
2. cikk / 18 Rendezvényszervezés adóztatása
Kérdés: Társaságunk üzleti célú rendezvényszervezési szolgáltatást vesz igénybe. Ez a komplett szolgáltatás magában foglalja a terembérletet, a technika biztosítását, vendéglátást, a szervező díját stb. Ha a szolgáltatást nyújtó fél tételenként számlázza ki a fentieket, akkor mi tételenként megvizsgáljuk, hogy az áfa levonható-e, és terheli-e szja/szocho fizetési kötelezettség. A szervező javaslata, hogy majd ő az egyes tételeket megvizsgálja, ha kell, leadózza, és felénk már csak egy tételt, "rendezvényszervezés" címen számlázna, illetve kiállít részünkre egy igazolást, hogy az adót megfizette az adóköteles tételek után. Ez a megoldás egyszerűsítené, segítené társaságunknál a könyvelést, adóbevallást. Kérdés azonban, hogy helyes-e ez a megoldás? Az Szja-tv. 69. §-a alapján az egyes juttatások után az adót a kifizető fizeti meg. Megfelel-e a fenti megoldás ezen előírásnak? Hogyan ellenőrzi ezt a befogadott számlát nálunk a NAV? Elegendő a kapott nyilatkozat, vagy abban részletesen be kellene mutatni, mely tétel után milyen összegű adót vallottak be? Levonhatjuk-e mi a teljes "rendezvényszervezés" szolgáltatás áfáját, mivel abba pl. a vendéglátás is beépült?
3. cikk / 18 Teraszon fogyasztott étel áfakulcsa
Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Cégünk több belvárosi gyorséttermet üzemeltet, melyek mindegyike melegkonyhás engedéllyel rendelkezik; az értékesített ételek helyben készülnek, az üdítők azonban nem. Ülőhelyek tekintetében telephelyeink a következő kategóriákba esnek:
-az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
-a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
-a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?
-az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
-a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
-a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?
4. cikk / 18 Ajándékozások adókötelezettsége
Kérdés: Év végével a cégünk díjazni szokta a dolgozóit különböző kategóriákban. Pl. az év legjobb dolgozója, vezetője stb. Ehhez kapcsolódóan a díjazottak kapnak egy gravírozott emlékplakettet is. Van olyan plakett, ami 10 000 Ft-ba került, de van olyan is, ami 30 000 Ft-ba. Milyen járulék és adóteher terheli a céget ezekben az esetekben?
5. cikk / 18 Ünnepélyes átadás költségei
Kérdés: Az új üzemcsarnok ünnepélyes átadásakor felmerültek különböző költségek, mint rendezvénybiztosítás, molinókészítés, pulpituskészítés, a meghívott vendégek részére vendéglátás keretében étel, ital, ajándék stb. Hová soroljuk ezeket a költségeket?
6. cikk / 18 Reprezentáció vagy nem reprezentáció
Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnereinek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?
7. cikk / 18 Reprezentáció, üzleti ajándék
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
8. cikk / 18 Reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei
Kérdés: Melyek a reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei 2010-ben?
9. cikk / 18 Tudományos továbbképzés támogatása
Kérdés: Társaságunk egy nemzetközi gyógyszerforgalmazó hazai képviselőjeként különféle gyógyszerek marketingtevékenységét látja el. Tevékenységi körébe tartozik orvosok – akik nem állnak a társasággal szerződéses kapcsolatban – tudományos továbbképzésének támogatása is. Az orvosok támogatási kérelmet nyújtanak be, amelyben megjelölik, hogy melyik konferencián kívánnak részt venni. A konferenciaszervező cég társaságunk nevére állítja ki a számlát, részletezve a konferenciaszervezés, a szállás, az ellátás, az egyéb programok díját. Helyesen járunk-e el, ha a konferencia teljes költségét adó- és járulékköteles természetbeni juttatásként könyveljük, és az áfát nem vonjuk le?
10. cikk / 18 Eltérő mértékű étkezési hozzájárulás
Kérdés: A belföldi kft.-nek 20 alkalmazottja van. A munkahelyi étkeztetésüket a kft. úgy oldja meg, hogy kihordásos ebédet rendelhetnek. Két cég kínálatából választhatnak. A cégek hetenként adnak át a társaságnak számlát az ebédekről. Személyenként kigyűjtjük havonta, hogy ki mennyit, milyen értékben ebédelt, és abból 12 ezer forintot adómentes étkeztetésként kezelünk, az azt meghaladó összeget pedig leadózzuk. Vannak olyan munkavállalóink, akik nem így ebédelnek, ők utalványt kapnak 10 ezer forint értékben havonta, amelyből 6 ezer forintot adómentesként kezelünk, az azt meghaladó részt leadózzuk. Megfelelő-e ez a gyakorlat az adómentes étkeztetés elszámolásához?
