Keresés eredménye | Számviteli Levelek

7 cikk rendezése:

1. cikk / 7 Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai

Kérdés:

Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

2. cikk / 7 Autókereskedő helytelen számlázási gyakorlata

Kérdés: Autókereskedő kft. autót ad el, amelyet a vevőnek bank finanszíroz meg. Így a vevő a kereskedőnek az önrészt fizeti meg készpénzben, amelyről a kereskedő előlegszámlát állít ki. Majd a kereskedő a teljes összegről kér számlát a banktól, mert a vevő a továbbiakban már a banknak tartozik, ugyanis a bank a kereskedőnek átutalja a befizetett önrésszel csökkentett tartozást. A kereskedő így az előlegszámlát sztornírozza, hogy ne szerepeljen duplán. Helyes-e az eljárás?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

3. cikk / 7 Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízing keretében fog bérelni egy személyautót. Az első lízingdíj a teljes összeg 30%-a, melyről a lízingcég áfás számlát állít ki. Visszaigényelheti a társaság az első díj áfaösszegét? Ekkor nem tudjuk még megosztani az áfa-visszaigénylést, mivel még nem használta senki az autót, nem volt magánhasználat sem. A későbbi díjak áfa-visszaigénylésénél milyen elvek irányadók? Mi a helyzet a maradványérték áfaösszegével?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

4. cikk / 7 Támogatás számlázása

Kérdés: A felnőttképzéssel foglalkozó kft. idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című, kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan állít ki számlákat. A projektben egy fő részére igényelhető támogatás összege legfeljebb 90 000 Ft. Annak a személynek, aki hátrányos helyzetű településen állandó lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, a képzés(ek) költségeinek támogatott összegét minimum 2%-kal kell kiegészíteni, minden más esetben minimum 5%-kal. Az első számlát a tanfolyam indulása előtt kell kiállítani, befizetni az önrészről. A másodikat a tanfolyam befejezésekor: támogatási összeg 83 600 Ft, önrész 4400 Ft, fizetendő: 83 600. Az önrészt árbevételként vagy kapott előlegként, a támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? A támogatást folyósító szerv csak a fentiek szerinti második számlát fogadja el.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

5. cikk / 7 Céges autók javításának elszámolása a biztosítóval

Kérdés:

Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

6. cikk / 7 Kártérítés elszámolása saját műhelyben történő javításnál

Kérdés: Gépjármű-bérbeadással foglalkozó cég sérült autóját saját műhelyben megjavítják. A biztosító számla ellenében fizet, amelyet a cég saját nevére ki is állítanak: alkatrész beszerzési áron, munkadíj+áfa. Így ennek a cégnek az önrészen kívül még a munkadíjra eső áfája is többletkiadást jelent? Hogyan lehet ezt a könyvelésben helyesen levezetni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

7. cikk / 7 Pályázati önrész elszámolása

Kérdés: Pályázat útján intézményünk 20 százalék önrész megfizetésével nagy értékű tűzoltó-technikai eszközökhöz jutott. Könyveléskor az alkalmazott gyakorlat: a becsült önrészt már az eszközök beszerzése előtt meg kell fizetni: T 392 – K 321; az eszköz beérkezése és az elszámolás megérkezése után a beszerzett eszköz áfa nélküli értéke 20 százalékával: T 13132 – K 392; a beszerzett eszköz 20 százalékára jutó áfa: T 182 213 – K 392; az önrésznek megfelelő összegben: T 13112 – K 41231; a 80 százaléknak megfelelő összegben (mint térítésmentes): T 13112 – K 41231. A könyvvizsgáló szerint az önrészt úgy kell kezelni, mint a felhalmozási célú támogatásértékű kiadást. Mi a követendő eljárás? Ha a megfizetett önrész több, mint az eszköz tényleges 20 százaléka, a visszafizetett különbözetet milyen bevételként számoljuk el?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.