12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Bérelt ingatlanon új raktár építése
Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
2. cikk / 12 Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
3. cikk / 12 Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon
Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
4. cikk / 12 Informatikai program fejlesztése
Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!
5. cikk / 12 Lakóházépítés eladási céllal
Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
6. cikk / 12 Közvetített szolgáltatás
Kérdés: Építőipari anyagokat előállító társaság a megrendelő kérésére a szállítást is megoldja. Ezt a szerződésben rögzítik. A társaság más vállalkozót bíz meg a fuvar teljesítésével. A fuvarozó a terméket értesítőnek állítja ki a számlát, az pedig továbbszámlázza a fuvar ellenértékét a megrendelőjének, külön tételként feltüntetve. A számlán szerepel, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz. Tekinthető-e ebben az esetben a fuvar közvetített szolgáltatásnak?
7. cikk / 12 Parképítés költségei
Kérdés: Társaságunk főtevékenysége szerint parképítést végez már meglévő és új épületek környezetében. A parképítéshez szükséges anyagokat (gyepszőnyeg, bokor, öntözőberendezés alkatrészei) a vállalkozás szerzi be és számolja el az 5. számlaosztályban. Az esetleges gépi földmunkához, egyéb kézi munkálatok elvégzéséhez alvállalkozót bíz meg. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket, az elvégzett munka ellenértékét, a megmaradt anyagokat?
8. cikk / 12 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a cég megtéríti a munkavállaló helyközi bérletének 86%-át oly módon, hogy a munkavállaló vásárolja meg a bérletet a cég nevére szóló számlával. A kifizetés a tárgyhónapot követően történik: a dolgozó átadja a számlát, a bérletet és a 7. §-ban foglalt nyilatkozatot. A kiadási pénztárbizonylaton a bérlet 100%-a szerepel, a 14%-os értékről bevételi pénztárbizonylat készül, és készpénzes számla a dolgozó nevére vonatkozóan. A cég a bérlet után felszámított áfát visszaigényli, illetve a dolgozó felé számlázott összeg áfáját megfizeti. Helyesen jár el a cég? Ha a dolgozó chipkártyás bérlettel rendelkezik, nem tudja leadni a bérletet, ebben az esetben nem fizethető részére a munkába járással kapcsolatban költségtérítés?
9. cikk / 12 Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?
Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
10. cikk / 12 Mobiltelefon-feltöltés elszámolása
Kérdés: Társaságunk mobiltelefon-feltöltést értékesít, amit a szállító cég utólag a ténylegesen értékesített mennyiségnek megfelelően számláz cégünknek. A szállító számláján szereplő áfa nélküli összeg ELÁBÉ-nak minősül-e? Ha nem, hogyan könyveljük?