Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...számlák összevezetésével: T 962 – K 862.A CSP2-nek és a CSP3-nak az értékesített tagi követelések adósait – a Ptk. a követelések engedményezésére vonatkozó előírásai szerint – írásban az értékesítésről tájékoztatni kell (többek között arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Megvásárolt, eladott követelés a mérlegben

Kérdés:

Melyik mérlegsoron kell kimutatni:
engedményezés esetén, amennyiben én vagyok az engedményes, akkor a megvásárolt vevőkövetelés értékét, illetve
– visszterhes faktoring esetén a bank által megelőlegezett értéket?

Részlet a válaszából: […] ...Ptk. szerint a követelés átruházással való megszerzéséhez a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezéssel az engedményes az engedményező helyébe lép. Ebből következően az engedményezett követelést az engedményesnek is követelésként kell kimutatnia, az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Tulajdonosi követelés engedményezése

Kérdés: "A" kft. megvásárolt egy másik gazdasági társaságot, "B" kft.-t. A vásárlásról üzletrészvásárlási szerződés készült, amelyben "B" kft. magánszemély tulajdonosai eladják az üzletrészüket az "A" kft.-nek, a "B" kft. jegyzetttőke-értékén (3000 E Ft), amely összeget az "A" kft. a szerződés aláírásával ki is fizetett "B" kft. magánszemély tulajdonosainak. Az "A" és a "B" kft. jelenleg is külön cégjegyzékszámon működő cég, a "B" kft.-nek az "A" kft. tulajdonosa lett. Az üzletrészvásárlási szerződés mellett készült egy engedményezési megállapodás, amelyben rögzítik a felek (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa, illetve az "A" kft. vezető tisztségviselője), hogy a "B" kft.-nek 2447 E Ft tartozása (kötelezettsége) áll fenn a "B" kft. magánszemély tulajdonosa irányában, amely tagi kölcsönből áll. A felek megállapodnak abban, hogy az engedményező (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa) a 2447 E Ft követelését az engedményesre ("A" kft.-re) engedményezi. A követelés vételára 2447 E Ft, amelyből 2000 E Ft az engedményező részére korábban megfizetésre került, mely tényt az engedményező aláírásával is elismert. Az engedményes kötelezettséget vállal arra, hogy a fennmaradó 447 E Ft-ot egy éven belül megfizeti az engedményező részére. Az engedményezési megállapodás megfelelő erre az esetre? A "B" kft. nem szerepel az engedményezési megállapodásban, nála mi alapján történik a kötelezettség kivezetése? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni az "A" és a "B" kft.-nél? A társasági adóban adóalapot változtat-e a fenti esemény?
Részlet a válaszából: […] ...a tagi kölcsönt törlesztette, és ezzel az összeggel a magánszemély tulajdonossal szembeni kötelezettséget csökkentenie kellett, és így engedményezni csak 447 E Ft-ot lehetett.Ha a 2000 E Ft-ot az "A" kft. juttatta, akkor az "A" kft.-nek a juttatott összeget a "B" kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Pénzügyileg nem folyósított kölcsön beszámítása

Kérdés: "A" társaság megvásárolt egy ingatlanügyletből származó követelést, amelynek árát az engedményező "B" társaság részére még nem fizette meg. (Egyéb kötelezettségként tartja nyilván "A" cég a könyveiben.) A "B" cég kölcsönmegállapodást kötött "A" céggel, amely szerint a fenti követeléssel egyező összegben kölcsönt ad, de azt nem folyósítja pénzügyileg, hanem a Ptk. 6:49. §-ában leírtak szerint beszámítással nyújtja. A kölcsönszerződésben szereplő beszámítás alapján "A" cég könyveiben az egyéb kötelezettség átkönyvelhető kölcsönkötelezettséggé?
Részlet a válaszából: […] ...a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.A kérdésben leírtak alapján "B" cégnek az engedményezés kapcsán követelése van "A" társasággal szemben (követelést adott el). Ha a "B" cég ténylegesen kölcsönt folyósít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...és a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja;– a végkielégítés;– a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépett korhatár előtti eljárás igénybevételéhez;– a munkáltatót terhelő táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Követelésvásárlás szerződésének a módosítása

Kérdés: "A" társaság megvásárolta "B" cégtől annak a "C" társasággal szemben fennálló követelését. Az eredeti követelés kölcsöntartozás, 50 millió forint tőke és 10 millió forint kamat. A megállapodás szerint az "A" társaság a követelést 12 millió forint összegben szerzi meg. "A" társaság tulajdonosa "C" társaságnak, "A" társaság a követelésvásárlásról tájékoztatta a "C" társaságot. "A" társaság 12 millió forintos egyéb követelést mutat ki, a 0. Számlaosztályban pedig az 50+10 millió forintot. Ezt követően "A" társaság és "C" társaság a megállapodást módosítja. A tőke összegébe a kamat összegét is beszámítják, és a 60 millió forintot átszámítják devizára, az egyéb feltételeken is módosítanak. Felvetődő problémák: Az új megállapodás megváltoztatja-e az "A" társaságnál a követelés jogcímét, összegét? Az egyéb követelés tagi kölcsönné változik-e? Kell-e kezelni azt a tényt, hogy a követelés hosszú lejáratú? A 0. Számlaosztályban kell-e követni az új szerződés szerinti adatokat (devizában nyilvántartás, átértékelés)? A szerződés alapján kapott kamat pénzügyi bevétel vagy egyéb bevétel? "A" társaság a követelést a szerződés szerinti összegekkel egyezteti, figyelembe véve a közben keletkező kamatokat és pénzügyi teljesítéseket? A "C" társaságnál a kölcsön és kamat együttes összegében kölcsöntartozást kell kimutatni? Az analitikában a devizás elszámolást rögzíteni kell? Stb.
Részlet a válaszából: […] ...§-ai) tartalmazza, az elszámolására vonatkozó szabályok pedig a számviteli törvény előírásaiból következnek.A Ptk. szerint az engedményezés az engedményező (jelen esetben "B" cég) és az engedményes (jelen esetben "A" társaság) szerződése (a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Számlakerettükör

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?
Részlet a válaszából: […] ...a 35. Adott előlegek, kölcsönök számlacsoportot az adott foglalóval,– a 368. számlánál kijelöltünk egy alszámlát az utólag kapott engedmény miatti követelésekre,– a 463-464. számlákat a munkavállalóktól levont járulékkal,– a 479. számlát az utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Határidőn belüli fizetések könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéséhez kapcsolódik? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető? Esetleg kamatként kell elszámolni az engedmény összegét?
Részlet a válaszából: […] ...abban állapodott meg, hogy a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történő pénzügyi rendezés esetén engedményt kap, akkor azt kétféle formában rendezhetik:– egyrészt a szerződésben rögzített engedmény összegének megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...társaság nevére kerüljenek átírásra (átcedálásra), az eredeti jogosult helyébe jogosultként az alapított társaság lépjen a Ptk. engedményezésre vonatkozó előírásainak figyelembevételével (természetesen az adós, a kötelezett tájékoztatása mellett).A 3:163....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Más cégtől kapott kölcsön átadása a cég tulajdonosának

Kérdés: A külföldi cég által tulajdonolt magyar kft. könyvelésében tagi kölcsönt mutat ki (kamatmentes, hosszú lejáratú). A kft.-nek egy másik külföldi cégtől is van kölcsöne, amely engedményezési szerződést köt a tulajdonos társasággal. E megállapodás alapján a neki járó kölcsönt és kamatait átadja a tulajdonosnak. A másik céggel szembeni kötelezettséget át kell tennem a tulajdonossal szembeni kötelezettségek közé?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy igen. A tulajdonos cég és a másik cég közötti engedményezéssel a másik cég követelése átszáll a tulajdonos cégre. A kérdező céggel szembeni követelés engedményezése nem érinti a kérdező cég kötelezettségét. A változás csupán annyi, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
1
2