75 cikk rendezése:
1. cikk / 75 Értékvesztés elszámolása osztalékfelvét után
Kérdés: Adott egy "X" társaság, amelynek a saját tőkéje többszöröse a jegyzett tőkéjének. "A" társaság megvásárolja ezt a céget, és abban bízva, hogy "X" kft. továbbra is jól teljesít, a részesedésért a saját tőke másfélszeresének megfelelő összeget fizetett. Ezt követően az első adandó alkalommal a jegyzett tőkén felüli tőkét teljes összegben kifizeti magának, mint tulajdonosnak osztalékként. "X" kft. saját tőkéje lecsökken a jegyzett tőke szintjére, és közben az is kiderül, hogy nem is várható, hogy a következő években számottevő nyereséget legyen képes elérni. Az anyavállalat "A" társaságnál erre a részesedésre mikor kell, illetve lehet értékvesztést elszámolni?
2. cikk / 75 Saját termelésű készletek leltártöbblete
Kérdés: Mi a teendő akkor, és hogyan történik a könyvelés, ha saját termelésű készlet esetén leltártöbbletet találnak a következő esetekben? 1. Saját termelésű búzát takarítanak be 2022. nyár végén, kiállítják róla a bizonylatot 2022-ben. 2023. februárban többletet találnak a terményraktárban (rosszul mérték le a terményt). De ez a 2022. évi aratáshoz tartozik. 2. Saját termelésű készletet takarítanak be 2023 áprilisában, kiállítják a bizonylatot róla 2023 áprilisában. 2023. júliusban a beszámoló lezárása, leadása után találnak többletet, ami a 2023. áprilisi aratáshoz tartozik? 3. Saját termelésű búzát takarítanak be 2022. nyár végén, kiállítják a bizonylatot róla 2022-ben. 2023. júliusban a beszámoló lezárása, leadása után találnak többletet, ami a 2022. nyár végi aratáshoz tartozik?
3. cikk / 75 Készletekkel kapcsolatos bizonylatok megőrzése
Kérdés: Amennyiben a készlet 10 évig sem kerül selejtezésre, az annak alapját képező bizonylatokat meddig kell megőrizni? A selejtezés végéig vagy a megőrzésre előírt jogszabályi háttér szerinti ideig (8 év)?
4. cikk / 75 Vagyonleltár részletezettsége
Kérdés: Átalakulás során merültek fel kérdések a vagyonleltár részletezettségével kapcsolatosan: Kell-e a jegyzett tőkét részletezni? Ki és mennyit jegyez? Kell-e követelés/kötelezettségek között kimutatott osztalékot részletezni, hogy az kivel szemben áll fenn? Kell-e vevő/szállítói állomány bemutatásánál a partnereken belül részletezni az értéket számla szintjén? Az első kérdésnél felmerült, hogy esetleg személyiségi jogokat sérthet.
5. cikk / 75 Mérlegkészítés időpontja
Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
6. cikk / 75 Leltárkészítés módszerei, követelményei
Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
7. cikk / 75 Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor
Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
8. cikk / 75 Megszűnés utáni osztalékkifizetés
Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
9. cikk / 75 Értékhelyesbítés megszüntetése
Kérdés: A társaság 2019. évben élt az értékhelyesbítés lehetőségével, ingatlanjait és a gépeket piaci értékre helyesbítette. Az értékbecslés alapján, amennyiben az ingatlanok és gépek értéke magasabb volt, értékhelyesbítést számolt el, amennyiben a gép értékét az értékbecslő alacsonyabban határozta meg, mint a könyv szerinti érték, terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2020. évben a számviteli politikájában döntött arról, hogy az értékhelyesbítéssel nem kíván élni. Azon eszközöknél, ahol a 2019. évben terven felüli értékcsökkenést számolt el – mert a piaci érték alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték –, a 2020. évben vissza kell-e írni a terven felüli értékcsökkenést?
10. cikk / 75 Visszatérés valós értéken történő értékelésről
Kérdés: Ügyfelünk, egy kft. a 2018-as mérlegében tárgyi eszközeit valós értékre felértékelte, forrásoldalon értékelési tartalékkal szemben. 2020. évben dönthet-e úgy, hogy a valós értékelésről visszatér a könyv szerinti értékre, és ha igen, ennek könyvelése a felértékelés kivezetése az értékelési tartalékkal szemben? A cég taggyűlési határozata megfelelő bizonylat ehhez a gazdasági eseményhez?
