5 talált cikk a megmunkálás , fuvar kifejezésre

Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.

Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.

Kérdés: A német anyacég magyar leányvállalata (kft.) az Áfa-tv. 15. §-a (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott megmunkálást végez az anyacég vagy más közösségi tagállam adóalanya megrendelésére. A megmunkálandó alkatrészeket a megrendelő bocsátja rendelkezésére, és a megmunkált terméket minden esetben el is szállíttatja Magyarországról, legtöbbször saját telephelyére, de lehet, hogy más német céghez vagy más tagállamba viteti el. A kimenő számlák a német megrendelő nevére szólnak, az áru kiszállítását CMR fuvarokmány igazolja. Az Áfa-tv. 15/A. §-ának (12)-(13) bekezdéseiben előírtak szerint áfa hatályán kívüli teljesítésről van szó akkor is, ha a szállítási cím nem a megrendelő tagállamában van?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. német adóalany megrendelő részére végez bérmunkát. A Magyarországra szállított alkatrészeket az összeszerelést követően a német megrendelő részére a kft. szállítja ki. Hogyan alakul az ügylet áfakötelezettsége?

Kérdés: Belföldi adóalanyként német megrendelőnek végzünk szabászati szolgáltatást. A terméket nem közvetlenül a német megrendelőnek, hanem egy másik magyar cégnek adjuk át, amely a terméken varrási munkát végez, ezt követően a termék visszakerül a megrendelőhöz. A német megrendelőnek az áfa felszámítása nélkül számlázhatok?