8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Áthúzódó munkák számláján az időszak feltüntetése
Kérdés: Ha egy adott munkát 2020. 11. 15-én kezdenek el, és 2021. 02. 15-én fejeznek be, 2021. 02. 22-én születik meg a teljesítési igazolás, amely alapján 2021. 02. 22-ei teljesítéssel kerül kiállításra a számla (szerződésben a teljesítési igazolás elszámolásának dátumát tekintik teljesítésnek), így az áfa a 02. havi bevallásban kerül elszámolásra, akkor fel kell-e tüntetni a számlán az elvégzett munka időszakát, vagyis a 2020. 11. 15. – 2021. 02. 15. időszakot? Ha igen, akkor szíveskedjenek törvényi hivatkozást adni. Ezen számla összegéből a 2020-as évre eső részt el kell határolni? Véleményünk szerint fel kell tüntetni és el is kell határolni, de ha a számlán nincs ez az adat, akkor az elhatárolás nem, vagy csak többlet-utánajárással valósítható meg. Véleményünk szerint ezen eljárás független a szerződéses elszámolási egység megítélésétől.
2. cikk / 8 Bérelt könnyűszerkezetes sátor vételének elszámolása
Kérdés: A társaság könnyűszerkezetes sátrat bérel. A bérleti szerződés megkötésekor a bérleti időszak (8 év) teljes bérleti díját a társaság előre megfizette, költségként elszámolta, majd időbelileg elhatárolta. A bérbe adó társaságnál időközben elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló felajánlotta a bérelt sátor megvételének a lehetőségét, annak a piaci értékén. Társaságunk élni kíván a lehetőséggel. Mi az ezzel kapcsolatos teendő? Hogyan kell a bérlet megszüntetését, illetve a bérelt sátor megvételét elszámolni? Beszámítás lehet? Milyen bizonylatokra van szükség?
3. cikk / 8 Anyagköltség tartalmáról részletesen
Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
4. cikk / 8 Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása
Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
5. cikk / 8 Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás
Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
6. cikk / 8 Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?
7. cikk / 8 Decemberi közüzemi díjak (eva)
Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat – szerződés szerint – továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel – folyamatosan teljesített szolgáltatások – januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?
8. cikk / 8 Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?