Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] ...nagyobb legyen, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellettlett volna, és– az adózóval szerződő kapcsolt vállalkozás belföldiilletőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaságkivételével), amely az illetősége szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Lakásbérlet külföldi személynek

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...az anyavállalatnak, úgy adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.Ha nem történik meg az átszámlázás, a külföldi illetőségű magánszemély részére történő természetbeni juttatás után az adó megfizetésére 2004. évtől minden esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerint a külföldi illetőségű magánszemélynek csak belföldről származó jövedelme tekintetében keletkezik adókötelezettsége Magyarországon, és a kapott jövedelem belföldről származó jövedelemnek akkor minősül, ha belföldi illetőségű munkáltatóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Munkavállaló és családtagjai részére adott juttatások

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű, a társasággal munkaviszonyban lévő ügyvezető igazgatója családtagjának természetbeni juttatásként útiköltséget, lakásbérletet, iskoláztatást biztosít a díj megfizetésével, azt a családtag vagy az ügyvezető juttatásaként kell-e kezelni? Milyen adóvonzata van? A vállalkozás érdekében felmerült költségként elismerhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi, akár családtagjai részére adja a vállalkozás – meg kell fizetni a 44 százalék személyi jövedelemadót és – külföldi illetőségükre tekintettel – a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. A Tao-tv. a munkaviszonyban álló magánszemély, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Külföldi illetőségű dolgozó lakásbérlete

Kérdés: A külföldi részvételű vállalkozás a külföldi tulajdonossal munkaviszonyban lévő, a vállalkozásnál munkát végző dolgozója részére bérelt lakás természetbeni juttatásnak minősül-e, ha a vállalkozás a külföldi tulajdonos felé nem számlázza ki, vagy elismert költség, ha kiszámlázza?
Részlet a válaszából: […] Igen. A természetbeni juttatás után 44 százalék személyi jövedelemadót és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, és az csak akkor a vállalkozás érdekében elismert költség, ha a foglalkoztatás megfelel a Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 3. pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Lakásbérlet iroda és lakhely céljára

Kérdés: A társaság által bérelt lakás a társaság székhelye is és a külföldi illetőségű személy lakhelye is. Meg lehet-e osztani a bérleti díjat a terület használata alapján?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás székhelyeként használt területtel arányos bérleti díj a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, tekintettel a Tao-tv. 3. számú melléklete A. fejezet 4. pontjában foglaltakra.A leírtakból az is következik, a természetbeni juttatás utáni adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.