22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Katás bt. végelszámolásakor a beszámoló közzététele
Kérdés: A katás bt. 2022. 09. 01. nappal egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A végelszámolás kezdetével nyitómérleget készítettem, ami értelmezésem szerint a zárómérleg is a végelszámolási időszakot megelőzően. Ezt a mérleget mint zárómérleget közzé kell-e tenni? Időszak: 2022. 01. 01. – 2022. 08. 31.
2. cikk / 22 Beolvadáskor a tulajdonosok üzletrészének kezelése
Kérdés: Az "A" kft. 50-50%-os tulajdonosa a "B" és a "C" kft. Az "A" kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. A tulajdonos "B" és "C" kft. könyveiben nyilvántartott üzletrész értéke, amelyet a korábbi években az "A" kft. tulajdonosai részére – üzletrészvásárlás jogcímen – megfizetett, 50-50 millió Ft. Az "A" kft.-t atulajdonos kft.-k – tulajdonrészeik arányában – beolvasztják saját kft.-ikbe. Milyen átalakulásnak minősül ez? Mi történik ebben az esetben a könyvekben nyilvántartott részesedésekkel a "B" és "C" kft.-nél? Hogyan és mikor kell kivezetni? A számviteli törvény melyik szabályozása vonatkozik erre az esetre? Van-e adózási vonzata a részesedések bármilyen módon történő rendezésének "B" és "C" kft. esetében? Kérem, hogy a tényleges üzleti események megadásával, valamint – adózási vonzat esetén – az adó kiszámításának levezetésével legyenek szívesek az üzletrészek kivezetésének menetét szemléltetni!
3. cikk / 22 Átalakuláskor közzététel
Kérdés: A bt. 2018-as éve könyvvizsgálatra köteles, árbevétel-túllépés miatt. Kft.-vé való átalakulást határoz el, és a vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2018. 10. 31., a végleges vagyonmérleg fordulónapja 2019. 01. 21. Mikori fordulónapokkal és kinek, mit kell közzétennie, letétbe helyeznie? Jól gondoljuk-e, hogy a bt.-nek a 2018. 12. 31-ével, "átalakulás alatt" toldattal beszámolót kell közzétennie (2018. 01. 01. – 12. 31.), állandó könyvvizsgálóval hitelesítve? 2019. 01. 21-ei fordulónappal "átalakulás alatt" toldattal a vagyonmérleget és vagyonleltárt kizárólag az illetékes cégbírósághoz kell megküldeni, ügyvéd által elektronikusan aláírva "egyéb iratként" vagy a "változásbejegyzési kérelem mellékleteként". Mindezt az átalakulást auditáló könyvvizsgálói jelentéssel. 2019. 01. 21-i fordulónappal a 2019. 01. 01. – 01. 21-i időszakra "átalakulás alatt" toldattal az állandó könyvvizsgálóval hitelesített beszámolót (kiegészítő melléklettel) is közzé kell tenni. Kérem a helyes forgatókönyv bemutatását!
4. cikk / 22 Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások
Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
5. cikk / 22 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
6. cikk / 22 Ügyvezető feladata egyszerűsített végelszámolásnál
Kérdés: Az új végelszámolási szabályok szerint, ha az ügyvezető a végelszámoló, mikor és milyen nyomtatványokat kell a cégbírósághoz benyújtani? Hol találhatók meg ezen iratminták, illetve milyen elektronikus felületen kell beküldeni azokat?
7. cikk / 22 Üzletrészbevonás, a tulajdonos nem lelhető fel
Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa nem lelhető fel. Ez egy külföldi gazdasági társaság volt. Megpróbáltuk vele felvenni a kapcsolatot, sikertelenül. A Cégbíróságon bejelentettük a tényállást, a szükséges közzétételek után az üzletrész bevonását írták elő számunkra. A jegyzett tőke összege az üzletrész bevonása után sem csökken a törvényesen előírt mérték alá, illetve a társaság pozitív eredménytartalékkal is rendelkezik. Hogyan kell ez esetben a megszüntetett üzletrészt elszámolni? Dönthet-e a taggyűlés úgy, hogy a bevont üzletrész értékét a tőketartalékba helyezi? Kell-e rendelkeznie a bevont üzletrészre jutó jegyzett tőkén felüli vagyonról? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?
8. cikk / 22 Mezőgazdasági szövetkezet megszűnése
Kérdés:
Hogyan lehet megszüntetni egy mezőgazdasági szövetkezetet, amelyik csak vagyonmegóvást végez? Az állam a kívülállók és a nyugdíjasok üzletrészét megvásárolta, és azt visszajuttatta a lekötött tartalékba. Jelenleg 21 tag van, amelynek nagy része nyugdíjas.
9. cikk / 22 Kényszertörlés visszamenőlegesen
Kérdés: A Cégbíróság 2014. október 16-i végzéssel értesítette a cég beltagját, hogy 2013. 08. 07. napján a társaságot megszűntnek nyilvánítja, mivel a társaság kültagja meghalt. Ezt követően a Cégbíróság 2016. szeptember 7-i végzésében felszólította a betéti társaságot, a "kényszertörlési eljárást megelőző nappal mint mérlegfordulónappal számviteli beszámolót készítsen, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint" letétbe helyezze és közzétegye. (A kényszertörlési eljárás kezdetének dátumát nem jelölte meg.) Nemteljesítés esetén szankciókkal fenyegetett. Ez a végzés 2016. 09. 15-én érkezett a bt. beltagjához. Majd a NAV 2016. december 13-án – e-mailben – közölte, hogy az 1608-as novemberi bevallást nem tudja feldolgozni, mivel a kényszertörlés jele nincs a bevallásban, valamint azt, hogy a kényszertörlés bejegyzése 2014. 11. 06. Ebből tudtam meg, hogy a bt. kényszertörlés alatt van. A fent leírtak – úgy gondolom – lehetetlenné teszik a bt. részéről a törvényes kényszertörlési eljárás lefolytatásához szükséges iratok, bevallások, mérleg stb. elkészítését. A bt. sértett-e törvényt, ami miatt a cégbíróság büntetheti? A Cégbíróság megszűntnek nyilvánította a céget, de a NAV-nál még adószáma van, és várja a bevallásokat. Hogyan lehetne az adószámot megszüntetni?
10. cikk / 22 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?