6 talált cikk a kontírozás , készpénz kifejezésre

Kérdés:

Harmadik országbeli magánszemélynek értékesítettünk terméket. Az ügyletről áfás számlát állítottunk ki, de az ügyfél kérésére kiállítottuk a "külföldi utas áfa-visszaigénylő lapját". Nemrég ez a nyomtatvány lepecsételve visszaérkezett hozzánk, az ügyfélnek a számla áfatartalmát készpénzben visszafizettük. Az ügylet könyvelésében kérek segítséget, elsősorban áfa szempontjából. Az eredeti számlából az áfát fizetendő adóban könyveltük, bevallottuk, még a teljesítés szerinti hónap áfabevallásában. Most viszont, hogy az áfát visszaadtuk, az összeg rajta van az ügyfél folyószámláján, mint túlfizetés, de ezt tudomásom szerint az áfabevallás 30. sorában kellene szerepeltetnünk. Ezt direktben a 461. előzetesen felszámított áfára kell átvezetni? Szeretném kérni az ügylet kontírozását az eredeti számla kiállításától kezdve az ügyfélnek való áfa-visszafizetésig.

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!

Kérdés: 2019-től az egycélú utalvány értékesítésekor áfafizetési kötelezettség keletkezik. Számlát vagy nyugtát kell kiállítani? Mivel a vevő nem kért számlát, a pénztárgép 27%-os gyűjtőjében rögzítjük az utalvány ellenértékét, amely az áfát is tartalmazza, és átadjuk a pénztárgépes nyugtát. (Ha az utalvány értéke 10.000 Ft, akkor a fizetendő áfa: 2126 Ft, rövid lejáratú kötelezettség: 7874 forint.) Az utalványbeváltás bizonylatolásával és kontírozásával van problémám. Milyen bizonylatot állítsunk ki, és milyen összegről? Beváltáskor már nincs áfafizetési kötelezettség. Megfelelő-e, ha átvételi elismervényt állítunk ki 10.000 forintról? Ez lenne a számviteli elszámolás bizonylata a rövid lejáratú kötelezettségről és az árbevétel elszámolásáról 7874 forint összegben? De az átvételi bizonylat 10.000 forintról szól, ez zavaró tényező! Ha az elgondolásom nem megfelelő, akkor mi a jó megoldás?

Kérdés: Devizás szállítói tartozás kiegyenlítésének könyvelésénél helyes-e a következő kontírozás: T 4542. Külföldi anyag- és áruszállítók – K 386. Devizapénztár a nyilvántartott kötelezettség összegével, és T 386. Devizapénztár – K 976. Deviza forintra átváltásának árfolyamnyeresége, illetve T 876 – K 386 veszteség esetén? Ha használunk árfolyam-különbözeti számlát, annak az egyenlegét mikor vezetjük át? Átvezetési számla használatának bevezetése év közben megengedett? Jól tudom, hogy forintszámláról devizaszámlára utaláskor nem számolunk árfolyam-különbözetet, viszont a devizás számláról forintszámlára történő utaláskor árfolyam-különbözet keletkezik?

Kérdés: Hogyan történik az importáfa kontírozása? Az első rendeltetési helyig felmerült szállítási költség is alapja az áfának? A VPOP által kivetett áfát a T 3686 – K 4652, T 4661 – K 3686 tétellel kell könyvelni? És mit kell könyvelni a 467-re? A pénztári kiegyenlítést hogyan kell könyvelni? A bevallásban melyiket hol tüntetem fel?

Kérdés: Hitelezett értékesítéseknél – a készpénzes értékesítésekhez hasonlóan – a vevőszámlákról összesítő feladás készül, és a feladás alapján összevontan történik az árbevétel könyvelése. (Vevőanalitikával rendelkezünk.) A bevételelszámolás alkalmazott módszere mellett szükséges-e valamennyi számlán a rögzítés időpontja, a kontírozás, a rögzítés tényének igazolása?