2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 "Vagyonban fel nem lelhető" bútorokban keletkezett kár
Kérdés: 1. Áfakörös egyéni vállalkozó 10 évvel ezelőtt bútorlapot vásárolt, melyből polcokat készített. A vásárolt anyagot egy összegben kiadásként könyvelte (Szja-tv. 11. számú melléklet I. 1.), nem saját vállalkozásban megvalósuló beruházásként, így az nem került be a tárgyi eszközök közé [Szt. 26. §-a (1) bek.]. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorokat kárként a károkozóval szemben meg kívánja téríteni. Van-e erre lehetősége, ha igen, az Szja-tv. mely rendelkezése szerint és milyen értéken érvényesítheti igényét? 2. Áfakörös egyéni vállalkozó készlete egy tűz során év közben korommal szennyezetté vált, ezért azt év végi leltárban már nem is szerepeltette, annak ellenére, hogy selejtezési jegyzőkönyvet nem készített. Ahhoz, hogy a készletet kivezesse a könyvelésből "egyéb ráfordításként", milyen dokumentumok meglétére van szükség, és ez hol van szabályozva? Az egyéb ráfordítást hol kell feltüntetnie a nyilvántartásában, adóbevallásában?
2. cikk / 2 Nyilvántartásban nem szereplő épület tűzkára
Kérdés: A társaság nagy értékű épülete leégett, amelyről kiderült, hogy nem szerepel a tárgyi eszközök nyilvántartásában. Az iratokból az állapítható meg, hogy még 1998-ban vagy 1999-ben üzletrészvásárlás címén került a társaság tulajdonába. A tűzeset 2006. 01. 12-én történt. A társaság értékbecslő szakértővel felbecsültette az épületet. A szakértő szerint az épület forgalmi értéke 10,5 millió forint, használati értéke 7,3 millió forint. Az épület után kárbiztosítási díjat fizettek. A biztosító a kártérítés összegét 17,9 millió forintban elismerte, de a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak 2 millió forintot utalt át anyagbeszerzésre. Mikortól kell állományba venni az ingatlant? Milyen értéken? Az elismert vagy az átutalt összeget kell könyvelni? Kell-e visszamenőlegesen önellenőrzést készíteni?
