21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Tagi kölcsön kamata
Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
2. cikk / 21 Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések
Kérdés:
"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?
3. cikk / 21 Ingyenes pénzeszközátadás társaságok között
Kérdés:
1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?
4. cikk / 21 Ingatlantulajdon-szerzés illetéke
Kérdés: Az "A" cég ingatlant tulajdonló cég. Az "A" cég tulajdonosa 70%-ban "B" cég, mely az üzletrészt adásvétel útján szerezte. A "B" cég tulajdonosa 50-50%-ban két magánszemély. A "B" cégből kiválással létrejövő új cég kizárólag eszközoldalon az "A" cég 70%-os tulajdonlását viszi ki, melynek tulajdonosai 50-50%-ban a "B" céget is tulajdonló magánszemélyek lesznek. Ezek után a "B" cég megvásárolja "A" cég maradék 30%-os üzletrészét. A30%-os üzletrész vásárlása során figyelemmel kell-e lenni az ingatlant tulajdonló cég 75%-os tulajdonszerzési szabályára az 1990. évi XCIII. tv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja, illetve (4) bekezdése alapján, azaz kell-e ingatlanra vonatkozó vagyonszerzési illetéket fizetni ebben az esetben?
5. cikk / 21 Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása
Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
6. cikk / 21 Cégek közötti kölcsön
Kérdés: "A" cég kölcsönt adott kamatfizetés kikötése mellett "B" cégnek. Pár hónappal később szolgáltatást nyújtott "B" cég "A" cégnek. "B" cég a kölcsönt nem fizette vissza "A" cégnek a számla benyújtásakor, hanem beszámították a szolgáltatásnyújtás kiegyenlítésébe. A kamat összege nem érte el az 1,5 millió forintos készpénzt, limitet. A kölcsönt, illetve a beszámítást be kellett volna jelenteni? Mi az a minimális kamat, amit kölcsön esetén fizetnie kell egy kft.-nek egy másik társaság felé?
7. cikk / 21 Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése
Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
8. cikk / 21 Kapcsolt vállalkozás
Kérdés: A) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású katás egyéni vállalkozó, aki személygépkocsi-kölcsönzést számláz a kft.-nek. B) személy a kft. tulajdonosa 40%-ban, a kft.-vel munkaviszonyban van. Emellett mellékállású evás egyéni vállalkozó, aki a kft. tevékenységéhez hasonló tevékenységet végez, de az egyéni vállalkozás és a kft. között nincs üzleti kapcsolat. C) személy a kft. tulajdonosa 20%-ban, ő a kft. ügyvezetője, amelyet munkaviszonyban lát el. A kft. A) személy részére a munkahely bérleti díját számlázza ki havonta. Van-e kapcsolt vállalkozói viszony a felek között? Mennyiben befolyásolja az előbbieket, ha A) és C) személy közeli hozzátartozók?
9. cikk / 21 Részesedés, adott kölcsön, kötelezettség stb. megjelenítése
Kérdés: A beszámoló összeállításához és a gazdálkodóról a beszámolóban bemutatott megbízható, valós kép alátámasztásához szükséges a vállalkozásban lévő részesedés, adott kölcsön vagy a kapcsolt vállalkozással szembeni követelés, rövid és hosszú lejáratú kötelezettség megfelelő mérlegsoron történő megjelenítése. A vállalkozások ilyen jellegű helyes besorolása nem minden esetben egyértelmű. Az alábbi példával kérnék segítséget a vállalkozások helyes besorolásához. Adott a Z Zrt., amelynek jegyzett tőkéje 100 000 E Ft, 10 részvényese van a következő adatokkal: A kft. 22%-kal, B kft. 18%-kal, C kft. 15%-kal, D kft. 12%-kal, E kft. 10%-kal, F kft. 8%-kal, G kft. 7%-kal, H kft. 5%-kal, I kft. 2%-kal, T kft. 1%-kal tulajdonos. Adott egy K kft., amelynek fő tulajdonosa Z Zrt. 45%-os, A kft. 11%-os, B kft. 9%-os, C kft. 8%-os, D kft. 7%-os, E kft. 6%-os, F kft. 5%-os, G kft. 3%-os, H kft. 2%-os, I kft. 2%-os, T kft. 1%-os tulajdoni hányaddal. A Z Zrt. és a K kft. üzleti kapcsolatban állnak egymással, a társaságok vezetője ugyanaz a magánszemély, a Z Zrt. tulajdonosai a Z Zrt.-vel és egymással is üzleti kapcsolatban állnak. Ezek közül mely vállalkozás anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás?
10. cikk / 21 Kamatmentesen adott kölcsön
Kérdés: Adott három cég: "A" bevételi nyilvántartást vezető evás bt., "B" Szt. hatálya alá tartozó evás bt., "C" a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. Mindhárom cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az "A" kölcsönt nyújt "B"-nek és "C"-nek kamatmentesen. A meg nem fizetett kamat jelent-e adóalap-módosítást? Mi a helyzet akkor, ha a magánszemély tulajdonos nyújtja a kamatmentes kölcsönt?
