38 cikk rendezése:
1. cikk / 38 Projektszerződés keretében vasbeton elemek gyártása
Kérdés: Társaságunk egyedi vasbeton elemeket gyárt megrendelésre. A megrendelővel projektenként vállalkozási szerződést köt, mely magában foglalja a megrendelt vasbeton termékek gyártását, szállítását és épületbe való szerelését. A szerződésben több esetben egyösszegű vállalási ár szerepel, a megrendelőnek nem fontos, hogy mennyibe kerülnek egyedileg az elemek, illetve előfordul, hogy a megrendeléshez képest végül egészen más elemek kerülnek gyártásra, mert másra van szükség, de összességében ugyanabban a szerződött köbmétermennyiségben. A társaság a számviteli törvény 14. §-ának az előírása alapján köteles önköltségszámítási szabályzatot készíteni, és az önköltséget utókalkuláció módszerével megállapítani. Az előállításhoz szükséges alapanyagok termékekhez rendelhetők. A termék-előállításhoz kapcsolódó személyi jellegű költségek, igénybe vett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás (gépköltség) nem rendelhetők közvetlenül a termékekhez, egyszerű vetítési alappal rendeljük a termékekhez, így kalkulálva az előállítási költséget. A késztermékek (vasbeton elemek) közvetlen (előállítási) önköltségét az egyedi értékelés elve alapján mindenképpen termékenként szükséges meghatározni? Esetleg van lehetőség a termékek önköltségét projektenként, mint kalkulációs egységet meghatározni? A késztermékleltárban az elemek tételesen kerülnének felsorolásra, de történhetne a beértékelésük projektenként?
2. cikk / 38 Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok
Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
3. cikk / 38 Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása
Kérdés: Egy online előadáson azt hallottam, hogy 2021-től nem kell a 200 E Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközöket a 16. számlacsoportban könyvelni, majd onnan a megfelelő főkönyvi számlára átvezetni, hanem a teljesítés időpontjában értékcsökkenésként elszámolhatom. Ennek az lenne a következménye, hogy nem kell nyilvántartani, leltározni, selejtezni ezeket az eszközöket. Igaz-e az állítás, szabályosan járok el, ha így számolom el a kis értékű eszközöket, vagy valamit félreértettem? Nem találok erre vonatkozóan semmit a számviteli törvényben, ezért bizonytalanodtam el.
4. cikk / 38 Visszatérés valós értéken történő értékelésről
Kérdés: Ügyfelünk, egy kft. a 2018-as mérlegében tárgyi eszközeit valós értékre felértékelte, forrásoldalon értékelési tartalékkal szemben. 2020. évben dönthet-e úgy, hogy a valós értékelésről visszatér a könyv szerinti értékre, és ha igen, ennek könyvelése a felértékelés kivezetése az értékelési tartalékkal szemben? A cég taggyűlési határozata megfelelő bizonylat ehhez a gazdasági eseményhez?
5. cikk / 38 Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó
Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
6. cikk / 38 Egyéni vállalkozó által alapított kft.
Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
7. cikk / 38 Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrész felújítása
Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.
8. cikk / 38 Átalakuláskor az eszközök értéke
Kérdés: Cégünk társaságiforma-váltáson ment keresztül. A záró nyilvántartásban szereplő tárgyi eszközöket az új társaságnál nettó értéken nyitom meg. A régi nettó érték most bruttó érték lesz. A maradványérték is bruttó értékként fog szerepelni. Hogyan kell számítani az értékcsökkenési leírást? A gépkocsi 20%-os maradványértékét egy év alatt leírhatom? Lehet, hogy a maradványérték az adótörvény szerint már nulla értéken van!
9. cikk / 38 Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása
Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközöket csak az analitikában vagy a főkönyvi könyvelésben is ki kell mutatni? Mit jelent az egy összegben történő leírás? Át kell vezetni a beruházási számlán? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes?
10. cikk / 38 Felszámolási eljárás befejezése a társaság megszűnése nélkül
Kérdés: A társaság a felszámolási eljárás alatt is folytatja tevékenységét, amit a jövőben is folytatni szeretne. A hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, és ennek eredményeként a felszámolási eljárás a társaság megszűnése nélkül fog befejeződni. A felszámolási zárómérlegben milyen tételekből áll össze az eszközök könyv szerinti értéke, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást hogyan kell megállapítani, mikor kell elszámolni, milyen módon érvényesíthető az az adózás előtti eredményt korrigáló tételként?
