Katás bt. végelszámolásakor a beszámoló közzététele

Kérdés: A katás bt. 2022. 09. 01. nappal egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A végelszámolás kezdetével nyitómérleget készítettem, ami értelmezésem szerint a zárómérleg is a végelszámolási időszakot megelőzően. Ezt a mérleget mint zárómérleget közzé kell-e tenni? Időszak: 2022. 01. 01. – 2022. 08. 31.
Részlet a válaszából: […] ...Cégtörvény szerint a társaság legfőbb szervének kell határozatot hoznia a társaság jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről. Ezt a határozatot, amelynek tartalmaznia kell a végelszámolás kezdő időpontját és a végelszámolóra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...tételes adója szerinti adózás során nem történt meg). Egyidejűleg a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnését is 2022. augusztus 31-ig be kell jelenteni.Az Szja-tv. szerinti adózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] ...is.A fenti levezetésből egyértelműen következik, hogy a tulajdonos jobban jár, ha az egyszerűsített végelszámolással történő megszűnés előtt a társasággal értékesítteti az ingatlant (az épületet), mert akkor a tulajdonos részére járó 36.460 ezer Ft –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
Részlet a válaszából: […] ...és jegyezték be a jogutódot. (Bár a számviteli elszámolásoknál azt az álláspontot követtük, hogy az átalakulás napja a jogelőd megszűnésének napja, az átalakulást követő nap pedig a jogutód tevékenysége megkezdésének napja.)Annak érdekében, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...biztosítékot igényelhet.Tekintettel arra, hogy a tőkekivonással történő tőkeleszállítás a társaság "részbeni jogutód nélküli megszűnését" eredményezi, a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Ügyvezető feladata egyszerűsített végelszámolásnál

Kérdés: Az új végelszámolási szabályok szerint, ha az ügyvezető a végelszámoló, mikor és milyen nyomtatványokat kell a cégbírósághoz benyújtani? Hol találhatók meg ezen iratminták, illetve milyen elektronikus felületen kell beküldeni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...alá került cég nevét a végelszámolásra utaló toldattal, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, ha a jogutód nélküli megszűnés elhatározását megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd(ök) nevét, székhelyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Számlázás beolvadás után

Kérdés:

Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?

Részlet a válaszából: […] ...így hatálybalépése előtti teljesítmények sem léteznek.A cégtörvény előírásai alapján a beolvadó cég megszűnik. Így a cég megszűnése előtti teljesítményekről lehet szó, azokat meddig kell számlázni. Nem kell külön jogszabályi előírás arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Fióktelep megszűnésekor a beszámoló közzététele

Kérdés: A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét 2017-ben év közben – a megszűnésre tekintettel – törölték a cégjegyzékből. A külföldi vállalkozás normál üzleti éves. A beszámoló közzétételi kötelezettségét ezen tört üzleti évre hogyan tudja teljesíteni a fióktelep? Fióktelepként a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolójának közzétételére kötelezett. Ez érvényes ezen beszámoló esetében is? Vagy ettől eltérően – ez esetben – a fióktelep számára szükséges a tört időszakra, vagyis a 2017. év elejétől a megszűnés (a törlés) napjáig a fióktelep egyedi beszámolójának a közzététele? A 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 9/A. §-a (3) bekezdését úgy értelmezzük, hogy a 45 napos határidőt csak a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítésére kell érteni, azt nem kell közzétenni, a (4) bekezdés alapján más beszámolót nem kell készíteni, a külföldi vállalkozás beszámolóját sem kell közzétenni. Helyes a jogértelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] A választ az Szt. vonatkozó rendelkezésével kezdjük. Az Szt. 154/A. §-ának (1), (3), (5) bekezdése alapján:Azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, mentesül a 153. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Mezőgazdasági szövetkezet megszűnése

Kérdés:

Hogyan lehet megszüntetni egy mezőgazdasági szövetkezetet, amelyik csak vagyonmegóvást végez? Az állam a kívülállók és a nyugdíjasok üzletrészét megvásárolta, és azt visszajuttatta a lekötött tartalékba. Jelenleg 21 tag van, amelynek nagy része nyugdíjas.

Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 3:367. §-a alapján a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános szabályait kell a szövetkezet megszűnése esetében is alkalmazni. Az általános eseteken túlmenően jogutód nélkül szűnik meg a szövetkezet abban az esetben is, ha tagjainak a száma hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Külföldön bérelt személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A 216. számban a 4495. kérdésre adott válasz a következőket tartalmazza: "Egy adott hónapon belül kezdődő és megszűnő személygépkocsi-bérlet esetén az adófizetési kötelezettség a tárgyhónapban megszűnik, de csak a következő hónapban keletkezik, így nem értelmezhető az adófizetési kötelezettség." A NAV kérésünkre ennek az ellenkezőjét erősítette meg: "Abban az esetben pedig, ha a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi bérlése adott hónapon belül csak pár (vagy akár csak egy) napot érint, vagyis a személygépkocsi után egyetlen hónapon belül pár napra (vagy akár csak egyetlen napra) számolnak el költséget – tekintettel arra, hogy az adókötelezettség keletkezését nem előzheti meg az adókötelezettség megszűnésének időpontja –, az adókötelezettség az elszámolás hónapját követő teljes hónapra fennáll." Kérjük álláspontjukat, s amennyiben az adóhatóság által leírtakkal egyetértenek, helyesbítsék a hivatkozott választ.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben közzétett NAV-válasz szerint ha az egyetlen hónapon belül pár napra (vagy akár egyetlen napra) a személygépkocsi után költséget számolnak el, akkor az adófizetési kötelezettség az 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/C. §-ának (5) bekezdésében foglaltaktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
1
2
3