Lakásbérlet díjának elszámolása

Kérdés: Egy közel 100 főt foglalkoztató társaság 2 lakást bérel a városban. A cég kötött szerződést a bérbeadóval. A lakásokban 1-1 fő dolgozóját szállásolja el, akik messze laknak a cég székhelyétől, nem tudják megoldani a mindennapi hazautazást. A lakások a feltételek hiánya miatt nem minősülnek munkásszállásnak. A belső szabályzatában a cég rögzítette, hogy a cégtől 200 km-nél távolabbi lakóhellyel rendelkező dolgozóinak albérletet biztosít. A cég a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat. Helyesen jár-e el a cég, amikor ezt a fajta juttatást cafeteriaelemként kezeli, vagy az albérlet biztosítása (albérleti hozzájárulás címén) a munkavállalónál kellene, hogy összevonandó jövedelemként jelentkezzen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a cég helyesen jár el, amikor a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat, a számla értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Bérelt lakás a munkavállalóknak

Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...szembenikövetelménynek, akkor a térítés nélkül biztosított szálláshely-szolgáltatás isadómentes juttatás, mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából.Az Szja-tv. szerint munkásszállás a kifizető tulajdonátképező vagy általa bérelt olyan szálláshely,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Betanulás költségei és azok adóterhei

Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...étkezési költségekkel kapcsolatosan a munkáltató általelrendelt kiküldetés esetén a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalóélelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20). Korm. rendelet szabályozza.E szerint a kiküldetésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Gépkocsivezető napidíja nemzetközi közúti árufuvarozásban

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként foglalkoztatott munkavállalóink részére napi 25 euró napidíjat szeretnénk adni. A 168/1995. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében leírtak alapján igazolás nélkül elismert költségként, adómentesen elszámolható a napi 25 euró, ha a napidíj mellett csak a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával igazolt költségeket számoljuk el. Kérdésünk lényege: Mi számít "gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó költségnek"? A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos autópályadíj és parkolási díj elszámolható-e, elismert költségnek számít-e az adómentesen juttatott 25 euró mellett?
Részlet a válaszából: […] ...nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításbanfoglalkoztatott gépkocsivezető és árukísérő munkavállaló külföldi kiküldetés(külszolgálat) címén kapott bevételéből (napidíjából) igazolás nélkül elismertköltségként napi 25 eurónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Bérelt lakás, ápolási díj, képzési költség szja-ja

Kérdés: A 2004. évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan: természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-től (azaz a cégnek kell a 44 százalékos szja-t, ill. tb-járulékot fizetni), vagy összevonandó jövedelemnek minősül a következő esetekben: - a társaság alkalmazottjának a cég ingyenesen rendelkezésre bocsátja a lakást (eddig természetesen természetbeni juttatásként a piaci árnak megfelelő bérleti díj után 44 százalék szja-t, ill. tb-járulékot fizetett); - a cég kórházi ápolását finanszírozta külföldi személynek; - iskolarendszerű képzést finanszíroz a cég egyik dolgozójának.
Részlet a válaszából: […] ...a természetbeni juttatásnak minősülő juttatási formákat. Ennekeredményeképpen – mivel a tételes felsorolásban nem szerepel – a munkavállalórészére bérelt lakás juttatásnak minősül, az a munkavállalónál egyéb bérjellegű jövedelemként jelenik meg, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Dolgozó részére bérelt lakás

Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának – mint természetbeni juttatásnak – az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató által a munkavállalónak bérelt lakás természetbeni juttatásnak minősült a 2003. évben. A 2004. évben jelentősen átalakult a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályozás. A 2004. évtől az Szja-tv. tételesen felsorolja a természetbeni juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Munkavállaló részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk helyben bérel lakást vidéki munkavállalói részére. A bérbeadó az adóhatósághoz bejelentkezett és adószámmal rendelkezik. A bérbeadásról számlát állít ki. A számla végösszegét terheli-e adó és tb-járulék, és ha igen, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolat áll fenn.Amennyiben a bérelt szálláshely nem minősül az szja szerinti munkásszállásnak, akkor a kft. által vidéki munkavállalói részére bérelt lakás bérleti díja (a cég nevére szóló számla alapján) mint természetbeni juttatás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Dolgozó részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk házat (lakást) bérel 2 dolgozójának, akik az ország másik végében laknak. A bérleti díjat a kft. költségként elszámolja, akitől béreljük, annál az szja-t levonjuk. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez a juttatás? Milyen adó- és járulékvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett munkavállalók számára bérelt szálláshely feltételezhetően nem tekinthető az Szja-tv. szerint munkásszállásnak, ugyanis az egy házban (lakásban) elszállásolt két munkavállaló nem elégíti ki a "lakóhelyiségenként egynél több" kritériumot. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkavállaló és családtagjai részére adott juttatások

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű, a társasággal munkaviszonyban lévő ügyvezető igazgatója családtagjának természetbeni juttatásként útiköltséget, lakásbérletet, iskoláztatást biztosít a díj megfizetésével, azt a családtag vagy az ügyvezető juttatásaként kell-e kezelni? Milyen adóvonzata van? A vállalkozás érdekében felmerült költségként elismerhető-e?
Részlet a válaszából: […] A személyes szükséglet kielégítését szolgáló természetbeni juttatás után – akár a munkaviszonyban lévő külföldi, akár családtagjai részére adja a vállalkozás – meg kell fizetni a 44 százalék személyi jövedelemadót és – külföldi illetőségükre tekintettel – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.