Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-csökkentése

Kérdés: Cégünk 2018 októberében 40 millió Ft értékben új megmunkálóközpontot vásárolt. A gép-berendezés üzembe helyezésére, használatbavételére nem került sor, mert 2018 novemberében a számlavezető pénzintézetével a gép pénzügyi megfinanszírozásához ún. visszlízingszerződést kötött, melynek következtében értékesítette bankja felé a termelőgépet, és ugyanazon a napon vissza is vásárolta a banktól. November végével került üzembe helyezésre, használatbavételre a megmunkálóközpont. Ebben az esetben – visszalízingelt új gép – társaságunk érvényesítheti-e 2018. évre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kkv-s kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja és a (11) bekezdése szerint az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó – többek között – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
Kapcsolódó címke:

Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál

Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. § (1) bekezdése értelmében a Htv. 39. § (4)-(8) bekezdések szerinti módszerrel számított elábé és közvetített szolgáltatások együttes összegével (azaz korlátozottan, az árbevétel nagyságától függően, sávosan degresszív mértékben) lehet csökkenteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címkék: