Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes szabályokat kell alkalmazni. A kezelt vagyon elkülönített számláin kell kimutatni a hozam keletkezésére ható bevételeket és ráfordításokat is, esetleges társasági adóját is. Feltételezzük, hogy a kérdés szerinti keletkezett hozam már adózott eredmény, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Levonható áfa "továbbgörgetése"

Kérdés: A 2018. 10. havi áfabevallásban levonásba helyezett előzetesen felszámított adót kisebb-nagyobb eltérésekkel a következő időszakra átvihetőként görgetjük tovább. A vállalkozás havi bevalló, az áfaösszeg nem éri el az egymilliót, tehát nem igényelheti vissza. Bevétele az előző évhez képest jelentős mértékben lecsökkent, a fizetendő és az előzetesen felszámított áfa különbözete csak pár ezer forint. Meddig viheti tovább?
Részlet a válaszából: […] ...mindaddig követelésként nyilván kell tartania, amíg az – az előbbiek szerint – el nem évül. Az elévült követelést az egyéb ráfordítások között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a meg nem valósuló beruházás tervei, engedélyei semmilyen formában nem hasznosíthatók, akkor a feleslegessé vált beruházási ráfordításokat teljes összegükben terven felüli értékcsökkenésként kell az állományból történő kivezetéssel elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Közútberuházás átadása

Kérdés: Társaságunknak ahhoz, hogy a birtokában lévő telken építkezést kezdhessen, előzetesen utat kell építenie, amelyet jogszabályi kötelezettség alapján az önkormányzatnak át kell adnunk. A beruházást befejezetlenként kell nyilvántartani? Áfa-visszaigénylésnél tárgyieszköz-beszerzésnek minősül az útberuházás?
Részlet a válaszából: […] ...ezen jegyzőkönyv(üzembe helyezési okmány) alapján a beruházás bekerülési értékét a beruházásiszámláról kivezeti a rendkívüli ráfordításokkal szemben, mint térítés nélküliátadást (T 8891 – K 161). A társasági adó alapját növelni nem kell, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Támogatások minősítésének változása 2005. évben

Kérdés: 2004-ben és 2005-ben munkabér-támogatásban részesültünk (68/1996. Korm. rendelet alapján), és utazásiköltség-térítéshez kapcsolódó támogatásban (39/1998. Korm. rendelet és 78/1993. Korm. rendelet) a munkaügyi hivataltól. Ezeket annak idején bevontuk az arányosításba. Önrevízió útján vissza tudjuk kérni az akkor vissza nem igényelt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...és így a 2004. évi visszaigényelt áfaösszeget azegyéb bevételekkel szemben (T 466 – K 967), a 2005. évi áfaösszeget pedig azegyéb ráfordításokkal szemben (T 466 – K 867) kell elszámolni. (Megjegyezzük, aleírt elszámolást a megadott módon 2005-ben kellett elvégezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Hulladékfelvásárlás, fordított adózás

Kérdés: Társaságunk hulladékfelvásárlással és -értékesítéssel foglalkozik. Hulladékot a lakosságtól és vállalkozásoktól is vásárol. A vállalkozások számlát állítanak ki, a lakosságtól történő felvásárlásnál a vételi jegyet mi állítjuk ki. A fizetendő áfa alapját hogyan kell megállapítani? Az áthárított adó továbbra is levonható? Hogyan szerepeljen az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...455), ha nem vonható le (T 161, 51-52 – K 454, 455),ha arányosan megosztandó, akkor a 466. számláról a le nem vonható hányadot azegyéb ráfordítások között kell elszámolni (T 867 – K 466). A hulladékfelvásárló társaság a hulladék továbbértékesítésesorán –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.