Ingatlan rendeltetésének megváltoztatása

Kérdés: A megrendelő kérésének megfelelően a már teljesített építési-szerelési tevékenység, amely az ingatlan rendeltetésének megváltoztatására irányul (tároló irodává való átalakítása), fordított adózás hatálya alá tartozik-e, azzal a kiegészítéssel, hogy a településképi bejelentés megtörtént, de tudomásulvételét a hatóság elutasította (értéknövelő beruházást nem engedélyez), és a változás elvégzését megtiltotta?
Részlet a válaszából: […] ...tudjuk.Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az épület, az egyéb építmény rendeltetésének megváltoztatásával együtt járóan felmerülő ráfordítások – számvitelileg – az épület, az egyéb építmény bekerülési értékét növelik, beruházásként számolandók el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Projektelszámolás részteljesítés esetén

Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. A munka zöldmezős beruházásnak minősül, a szerződés aláírásakor a megrendelő felelősségi körébe tartozóan még nem áll rendelkezésre minden hatósági engedély, ami az építkezés megkezdéséhez szükséges. Társaságunk – ennek ellenére – az organizációs tevékenységet a tárgyévben megkezdte (irodai konténerek, mobil WC-k telepítésre kerültek, a területet bekerítették, az egyéb beszerzési, projektirányítási és tervezési feladatok), amelyek kapcsán társaságunknak a tárgyévben 800 ezer Ft számlázott tényköltsége keletkezett. A szükséges engedélyeket a megrendelő a következő év január 12-én tudta beszerezni, a kivitelezést a földmunkával társaságunk ezt követően tudta elkezdeni. A megrendelő felé az első részszámlát a következő év január 31-i teljesítéssel tudtuk kiállítani. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10. a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a mérlegkészítés időpontját jogszabály-ellenesen határozták meg január 10-ében, nem vették figyelembe az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontjában előírtakat, olyan időpontot állapítottak meg, amely időpontig a megbízható és valós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Átalakítás, felújítás, beruházás

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?
Részlet a válaszából: […] ...a telek értéke után értékcsökkenési leírás nemszámolható el!)A fák, a virágokültetésével kapcsolatos – először felmerülő – ráfordításokat is beruházáskéntkell elszámolni, majd mint egyéb építményt aktiválni. Aktiválás után általában2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Elhatárolt veszteség leírása

Kérdés: A kft. 10 éve nyereséges volt, majd a 12. évben, 2006. és a 2007. évben is veszteséget mutatott ki. A 2006. évi bevételek 101 M Ft, a költség és ráfordítások 140 M Ft, a társaságiadó-alap -42 M Ft. Ugyanezen adatok 2007. évben (65 M Ft, 64 M Ft, társaságiadó-alap -17 M Ft, elvárt adóalap -9 M Ft). Az APEH felé bejelentés nem történt sem a 2007., sem a 2008. évben, az szerintünk nem volt indokolt. A 2008-as évben jelentős a nyereség. A veszteségek elhatárolhatóak, leírhatóak-e pl. 2008. évben az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik, azadózó adózás előtti eredménye negatív, továbbá a) az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámoltköltségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagyb) az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatívvolt.Tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Veszteségelhatárolás

Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?
Részlet a válaszából: […] ...és az adózó adózáselőtti eredménye is negatív, továbbá– az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségekés ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy– az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatívvolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Veszteségelhatárolás

Kérdés: 2007. március 9-én jogelőd nélkül – 4 tulajdonossal – megalakult egy gazdasági társaság ("A" Kft.) Az előtársaság működési szakaszát követően az "A" Kft. megvásárolta a "B" Kft. 100 százalékos üzleti részesedését, majd 2007. december 31-én beolvadt a megvásárolt "B" Kft.-be, mely jogutódként szerepel. A beolvadó "A" Kft. adózás előtti eredménye, illetve az adóalapja is negatív volt, mind az előtársasági időszakban, mind az azt követő, 2007. december 31-ig tartó üzleti évben. Az adóévben a bevételek elérik az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. A megszűnő (beolvadó) "A" Kft.-nél keletkezett negatív adóalap 2007. évi összegével a jogutód társaság "B" Kft. csökkentheti-e az adózás előtti eredményét a beolvadás utáni években? Kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteségek elhatárolására, és ha igen, milyen dokumentumokat kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...(8) bekezdése alapján nem kell adóhatósági engedélyt kérni, még akkorsem, ha az adóévben a bevételek nem érik el a költségek, ráfordítások együttesösszegének 50 százalékát. Ebből következően ezen veszteség saját hatáskörbenelhatárolható, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Átalakulás után adóalap-csökkentés veszteséggel

Kérdés: Egy betéti társaságnak 2004. évben 400 E Ft vesztesége keletkezett, a veszteséget elhatárolta, APEH-engedélyt nem kért. 2006. évben a társaság kft.-vé alakult. 2007. évben a kft.-nek 500 E Ft nyeresége képződött. Kérdés, hogy a 2004. évben az elhatárolt veszteséggel a kft. csökkentheti-e a 2007. adóévi adóalapját?
Részlet a válaszából: […] ...a) az adóévben (2004-ben) az árbevétel (a Tao-tv. 4. §-ának4. pontja szerint meghatározva) elérte az elszámolt költségek és ráfordításokegyüttes értékének 50 százalékát, vagyb) az adózó adóalapja a megelőző két adóévben (2003-ban és 2002-ben)nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Előszerződés alapján kapott kamat

Kérdés: Társaságunk egy üzletlánc részére telkeket értékesít, amelyre a vevővel előszerződést kötöttünk. A vevő a telket építésre kész állapotban veszi meg tőlünk, hosszadalmas hatósági engedélyezési eljárást követően. Az előszerződés megkötésével egyidejűleg a vevő a vételárnak megfelelő összeget elkülönített bankszámlán letétbe helyezte azzal, hogy annak kamata társaságunkat illeti meg. A kamatot csak akkor kell visszafizetni, ha a végleges adásvételi szerződés a mi hibánkból nem kerül megkötésre. A kapott kamatösszeget szabadon felhasználhatjuk, azt a pénzintézet bankszámlánkra utalja a lejáratkor. Az így kapott összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni? Ha igen, akkor a kapott összeg után kell-e ajándékozási illetéket fizetni? Ha igen, milyen dokumentumot kell benyújtani? Tekinthető-e a kapott összeg várakozásunk ellenértékének? Elszámolhatjuk kamatbevételként vagy az áfát felszámítva szolgáltatásnyújtásként?
Részlet a válaszából: […] ...esetbenmegoldás csak az lehet, hogy az eladó, a kérdező társaság a kapott összegetvéglegesen átadott pénzeszközként – a rendkívüli ráfordítások közöttielszámolással – visszaadja.Harmadik megoldás a kérdésben is említett véglegespénzeszközátvétel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Veszteség elhatárolása, felhasználása

Kérdés: Egy jogelőd nélküli kft. – 1994-ben alakult és változatlan formában működő – adózó helyesen járt-e el az elhatárolt veszteség felhasználásával 2006. évet bezárólag, a következőkben felsorolt adatok (E Ft-ban) ismeretében? Év Bevétel Nyereség Veszteség Elhatárolt veszteség felhasználása 1994 266 791 472 1995 456 284 1652 1996 237 469 3859 1997 78 620 3 281 1998 42 475 11 776 1999 39 016 5 351 2000 - 625 2001 - 267 2002 - 518 518 2003 3 687 4801 4801 2004 3 226 976 2005 2 388 2526 2526 2006 5 626 1923 1923
Részlet a válaszából: […] ...vesztesége azonban csak adóhatósági engedéllyel voltelhatárolható, ha az adóévben az árbevétel nem érte el az elszámolt költségekés ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélytakkor adta meg, ha a feltétel a tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Veszteségelhatárolás

Kérdés: A társaság 2000-ben alakult. 2003-ban az üzleti évet megváltoztatta. A 2002. évet, a 2003-as tört üzleti évet veszteséggel zárta. Az árbevétel minden esetben meghaladta a költségek és ráfordítások 50 százalékát. Szükséges-e engedélyt kérni az adóhatóságtól a veszteség elhatárolására?
Részlet a válaszából: […] ...negatív adóalapot, és a veszteséges évben az árbevétele(Tao-tv. 4. §-ának 4. pontja szerint meghatározva) nem érte el a költségek,ráfordítások (minden költség, ráfordítás, akkor is, ha nem az üzemi eredményhezmerült fel, hanem a pénzügyi vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.
1
2