Matricázott hűtővitrin kihelyezése értékesítés elősegítésére

Kérdés: Gyártói tevékenységet végző vállalkozásunk a tulajdonában álló, a termékeink emblémájával, reklámszlogenjével felmatricázott hűtővitrint bocsát a partnerkereskedői rendelkezésére abból a célból, hogy azok a termékeinket onnan értékesítsék. A hűtő elhelyezéséért (kihelyezéséért) a kereskedőnek díjat fizetünk. Emellett cégünk megállapodik a kereskedővel arról is, hogy a márkanévvel vagy reklámszlogennel feliratozott, nyomtatott reklámot tartalmazó állványokon (display-eken) elhelyezi termékeinket, továbbá a boltban, áruházban kóstolási standot állítunk fel, és a termékünket népszerűsítő pólót viselő hoszteszeket alkalmazunk. Sok esetben egy ügynökséget bízunk meg a szervezési feladokkal. Az állvány szinte minden esetben cégünk tulajdona, s díjat fizetünk a kereskedőnek az állvány kihelyezéséért. Ezen esetekben beszélhetünk-e reklámadó-kötelezettségről, s ha igen, akkor ki lesz a reklámadó alanya?
Részlet a válaszából: […] ...reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-ának d) pontja értelmében reklámadó-kötelezettséget keletkeztet az is, ha reklámot nyomtatott anyagon teszik közé, feltéve, ha a közzétételért a közzétevő ellenszolgáltatásban részesül. (2017. május...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint adóköteles tényállást valósít meg – többek között – az ingatlanon történő reklámközzététel is.Ebben az esetben az adó alanyának (közzétevőnek) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Helyi adó a társasháznál

Kérdés: Egy társasház bérbeadási tevékenységből árbevételhez jut. Bérbead tantermeket oktatás céljára, falfelületeket reklám céljára, és bérleti díjat szed a társasházon elhelyezett erősítőantennák után. Kell-e a társasháznak a bérleti díj bevétele után helyi adót fizetnie? És ha igen, akkor építmény- vagy iparűzési adó fizetésére kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A társasház alanya a helyi adóknak. Vállalkozásitevékenysége után iparűzésiadó-kötelezettség terheli. A helyi adókról szóló1990. évi C. törvény 52. §-ának 22. h) pontja határozza meg, hogy az egyébszervezetek – így a társasházak esetén is – könyvvezetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Áfa: természetbeni juttatás

Kérdés: Mi tekinthető az Áfa-tv. szerint reprezentációnak, természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...Az egyébként áfaköteles tevékenységet folytató, adózó adóalanyoknál ezek áfája is levonható. (Mindegy tehát, hogy van-e embléma, reklámfelirat, vagy bármilyen utalás a cégre az 500 Ft alatti árú tollon, öngyújtón, naptáron stb.) Függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.