5 talált cikk a szigorú számadás , számítástechnikai eszköz kifejezésre

Kérdés: Külső kivitelező társaságok fordított adózású számlákat bocsátottak ki cégünk részére építési-szerelési szolgáltatásukról. E számlák nyomdai úton (nyomtatványként) előállított egyedi számlalapok, kézzel, írógéppel vagy szövegszerkesztő programból a számlalapra való számítógépes rányomtatással töltötték ki. Társaságunk adószámát azonban több számlán is tévesen tüntették fel. Ennek helyesbítésére melyik módszer a megfelelő? Az eredeti számlán a téves adószám áthúzása és a helyes adószám beírása, vagy a számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítása (hivatkozva az eredeti számlára, indokolva a helyesbítés okát, feltüntetve a hibás és a helyes adószámadatokat)? Esetleg az eredeti számla érvénytelenítése (sztornírozása), és új, a helyes adószámot tartalmazó számla kiállítása?

Kérdés: Cégünk ügyviteli rendszer fejlesztésével foglalkozik. A szoftverben kiállított számlák minden évben új sorszámtartományból folyamatosan, kihagyás és ismétlés nélkül kapják a sorszámot – ami tartalmazza az adott év számát –, majd évváltásnál akkor lesz egy számla sorszáma az új évi tartományból, ha a teljesítés dátuma már az új évben van. Például a 2012. 01. 03-án kiállított december 28-i teljesítésű számla 2011-es sorszámot kap, míg a 2012. 01. 02-án kiállított januári teljesítésű számla 2012-es sorszámot. Az általunk folytatott gyakorlat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak?

Kérdés: Cégünk lapterjesztéssel foglalkozik. Ügyfélkörünkbe számos lakossági ügyfél tartozik. Felmerült ügyfeleink részéről az az igény, hogy számláikat nem kérik postázni, elegendő, ha e-mailben vagy honlapunkról letölthető módon juttatjuk el részükre. Számláinkat hagyományos formában, papíralapon és nem elektronikus módon állítjuk elő. Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy – vevőinkkel egyeztetve vagy honlapunkon mindenki számára elérhetően ismertetve – a fenti módon juttassuk el lakossági ügyfeleink részére a számlát?

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.

Kérdés: Társaságunk új számlázóprogramot használ a számlák kiállításához. Ebben a programban a számlák sorszámozását meg lehet szakítani, más típusú számozást lehet adni, akár szándékosan, akár véletlenül. Elfogadható-e így a program?