Bankkártyával történő fizetés

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
Részlet a válaszából: […] ...a készpénzes számla számítástechnikaieszközökkel is elkészíthető. Ez esetben – ha megfelelő szoftvert használnak – aszámítógép akár automatikusan is rögzítheti a főkönyvi nyilvántartásban akészpénzes számlák szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Pénzkezelés szabályozása

Kérdés: A 2361. és a 3937. számú kérdésekre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezzük: elég-e, ha havonta egyszer számoljuk el a beltaggal a készpénzes számlákat? Jó-e az, ha a kiadási és a bevételi pénztárbizonylat nem szigorú számadású, hanem egy saját belső sorszám alapján, elszámolásonként – havonta – a sorszámot eggyel növeljük? A házi készítésű kiadási és bevételi pénztárbizonylatot alá kell-e írnia a pénz be- és kifizetőjének?
Részlet a válaszából: […] ...belül pedig a tételes nyilvántartásba vételtől nem leheteltekinteni. A bevételi, illetve kiadási pénztárbizonylatok lehetneknyomdai úton, számítógéppel vagy házilag előállítottak, de meg kell felelniük amár említett követelményeknek. Így azokon szükséges, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

"Excel" táblázat mint pénztári nyilvántartás

Kérdés: Elfogadja-e az adóhatóság a pénztárkezelés adminisztrációjához azt a megoldást, hogy az ügyvezető számítógépes "Excel"-táblázatban rögzíti a napi bevételeit, illetve kiadásait, és mellette kézzel állítja ki – ha szükséges – a bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylatokat?
Részlet a válaszából: […] ...el a pénzkezelés adminisztrációjaként. (Számunkra a kérdés maga semértelmezhető!) Így inkább arra igyekszünk választ adni, hogy a számítógépes"Excel" táblázatban való adatrögzítés megfelel-e a számviteli törvénykövetelményeinek.Az Szt. 165. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Számlázás nyugtával történt eladásokról

Kérdés: Elfogadható-e, ha a pénztárgéppel előállított nyugtákról a nap végén egy "eseti vevők" napi blokkos eladás elnevezésű szigorú sorszámozású készpénzes számlát állítunk ki, amely az aznapi összes nyugtás eladást magában foglalja? Erre azért lenne szükség, mert a készletnyilvántartást is végző számítógép nincs összekötve a pénztárgéppel.
Részlet a válaszából: […] ...eset a bizonylati fegyelem követelményeinek sem. Nem lehet készpénzes számlát kiállítani akkor, amikor nem volt gazdasági esemény. A számítógépes készletnyilvántartáshoz az adatokat más módszerrel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.