Keresés eredménye | Számviteli Levelek

20 cikk rendezése:

1. cikk / 20 Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

2. cikk / 20 Külföldi utas áfa-visszaigénylése

Kérdés:

Harmadik országbeli magánszemélynek értékesítettünk terméket. Az ügyletről áfás számlát állítottunk ki, de az ügyfél kérésére kiállítottuk a "külföldi utas áfa-visszaigénylő lapját". Nemrég ez a nyomtatvány lepecsételve visszaérkezett hozzánk, az ügyfélnek a számla áfatartalmát készpénzben visszafizettük. Az ügylet könyvelésében kérek segítséget, elsősorban áfa szempontjából. Az eredeti számlából az áfát fizetendő adóban könyveltük, bevallottuk, még a teljesítés szerinti hónap áfabevallásában. Most viszont, hogy az áfát visszaadtuk, az összeg rajta van az ügyfél folyószámláján, mint túlfizetés, de ezt tudomásom szerint az áfabevallás 30. sorában kellene szerepeltetnünk. Ezt direktben a 461. előzetesen felszámított áfára kell átvezetni? Szeretném kérni az ügylet kontírozását az eredeti számla kiállításától kezdve az ügyfélnek való áfa-visszafizetésig.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

3. cikk / 20 Külföldi tankolás áfája

Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

4. cikk / 20 Termeltetés áruhitel-szerződéssel

Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

5. cikk / 20 Követelés engedményezéséhez kapcsolódó áfa

Kérdés: "X" kft. 20 millió forintért engedményezés keretében – az engedményező teljes jogú jogutódjaként – megvásárolta "S" kft. bruttó 50 millió forint peresített vevőkövetelését. "X" kft. peren kívüli egyezséget kötött a vevővel, aki a követelést bruttó 37,5 millió Ft (30 millió Ft + áfa) összegben elismerte, és kéri az eredeti számla sztornírozását (mínuszolását) és az új számla kiállítását. Kérdések: "X" kft., mint az "S" kft. perbeli jogutódja kiállíthat-e 40 millióról + áfáról számlát? ("X" kft. áfa nélküli engedményezéssel jutott a követelés birtokába.) A vevő befogadhatja-e ezt a számlát, ha a produktum/a teljesítés ugyanaz, de a szállítók neve más? "X" kft. a 40 millió forint és a 30 millió forint összegek után az áfakülönbözetet visszaigényelheti-e, ha az engedményező "S" kft. az eredeti (első) számla kibocsátásakor a 40 millió Ft után az áfát bevallotta és befizette?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

6. cikk / 20 Adószám felfüggesztése alatti tevékenység

Kérdés:

Az adóhatóság adószámunkat felfüggesztette, mert a székhelyellenőrzésnél nem találták a cég képviselőjét. A cég működik, és kértük a felfüggesztés törlését. A cég a felfüggesztés alatt folytatott üzleti tevékenységet. Mit kell tenni az általa kiállított szolgáltatási számlák, valamint a befogadott számlák és kifizetett tételek tekintetében? A partner cégeinket értesíteni kell, és a számlákat visszajuttatni részükre? A kiállított számlákat jóváírni? Ha az adóhatóság visszaállítja az adószámot, utólag az általunk korábban teljesített szolgáltatás kiszámlázható későbbi időponttal, de a felfüggesztés időszakára vonatkozó időszaki elszámolások alapján? A befogadott és felfüggesztés alatt részünkre teljesített, költségként korábban elszámolt számlákról kérhetünk újat?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

7. cikk / 20 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

8. cikk / 20 Légkondicionáló a bérleményben

Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

9. cikk / 20 Pénzügyi lízing az áfa visszaigénylésekor

Kérdés: Partnerünk gépkocsi bérbeadásával foglalkozik, a gépkocsik beszerzését pénzügyi lízinggel finanszírozza. Az új Áfa-tv. 186. §-ának (2) bekezdése szerint az áfa visszaigénylése abban az esetben lehetséges, ha a termékértékesítés ellenértékét az adózó maradéktalanul teljesítette, kivéve a 186. § (4) bekezdése szerinti eseteket. Kérdésünk, hogy a 186. § (4) bekezdése alapján a pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszköz áfája visszaigényelhető-e?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

10. cikk / 20 Közösségen belüli szolgáltatás (áfa)

Kérdés: Egyéni vállalkozó főtevékenysége építőipari szolgáltatás. Uniós adószámmal rendelkezik, és alanya az áfának. Németország területén végez szolgáltatást, a teljesítményt EUR-ban számlázza, áfamentesen. A megrendelő a számla összegére 19 százalékot rászámol, és az így kapott bruttó összeg 15 százalékát levonja, és befizeti a saját adóhatóságához. Pl.: számla végösszege: 2000 EUR bruttósított összeg: 2380 EUR levonás 357 EUR vállalkozónak fizetett 1643 EUR Az egyéni vállalkozó által csatolt eredetiségigazolást a megrendelő nem veszi figyelembe. Mi a teendő? Milyen jogcímen von le a megrendelő a számla összegéből? Minek tekintendő ez a levont összeg, amit a német adóhatóság le is igazolt? Van-e mód az összeg visszaigénylésére? Jól számláz-e a vállalkozó?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.