Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása

Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
Részlet a válaszából: […] ...ellenében.A közösen finanszírozott eszközt kimutató cégnél a közös finanszírozáshoz hozzájárulók befizetéseit – kölcsönszerződés alapján – a pénzügyi teljesítéskor kölcsönként (célszerűen hosszú lejáratú kötelezettségként) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Pénzügyi lízing megszüntetése

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a kft. nem tudta az esedékes lízingdíjat fizetni, ezért a lízingcég felmondta a szerződést, és az eszközöket visszaadták. A lízingbe vevőnél ezzel kapcsolatosan milyen számviteli elszámolások szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...lízingszerződés – bármilyen okból történő – megszüntetésekor a lízingbe adónak az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és 50. §-a (6) bekezdésében foglalt előírások figyelembevételével kell eljárnia. Ebből az következik, hogy szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Napelemes rendszer áfája

Kérdés: Társaságunk 500,5 kWpvisz-watt védelmes kiserőművet építtet. A vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta a BHTR-állomás és a szerkezetek építését és tervezését. A napelemes rendszerhez az önkormányzat szakhatósági, illetve közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást adott, a kormányhivataltól pedig a napelemrendszerhez kapcsolódó földkábelszakaszok és a transzformátorállomás építésére építési engedélyt kaptunk.
Ezt követően a kérdező idézi az Áfa-tv. 142. §-ához adott magyarázatot, és azt kérdezi: A fentiek alapján az adott munka fordított áfa alá tartozik-e, vagy az egyenes adózás alá? A napelemes rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani. Építményként vagy gép-berendezésként kell a napelemes rendszert aktiválni? Milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...napelemes rendszer nem tekinthető egyetlen eszköznek. Akkor sem, ha a vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta annak a megépítését. Ezért feltétlenül szükséges a szerződés mellé egy részletezés a megépítésre kerülő eszközökről, és az egyösszegű fix...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...tőke a nyitómérlegbe tehát különbözeti alapon határozható meg, amelyet azonban meg kell bontani elemeire.Jegyzett tőke a társasági szerződés szerinti, cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke (vagyoni betét), az így dokumentált összeg állítható be a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Előlegből beszerzett eszközök támogatás előtti amortizációja

Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...eseményeket kell a tényleges megvalósulás időpontjában könyvelni, a fejlesztési támogatásokat pedig jellemzően – a támogatási szerződés (megállapodás) megkötését, e szerinti előleg folyósítását követően teljesítendő – feltételekhez kötötten adják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Szabályzat aktiválása

Kérdés: Aktiválható-e a GDPR-előírásoknak való megfelelés érdekében kidolgozott (és beszerzett) adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat? Ha igen, milyen jogcímen? Társaságunk számviteli politikája alapítás-átszervezés és kutatás-fejlesztés költségeinek aktiválását nem engedi.
Részlet a válaszából: […] ...részesülő szerzői műnek.A vagyoni értékű jogokat a (6) bekezdés részletezi. Ezek közül – a szabályzatot készítővel kötött szerződésben foglaltak figyelembevételével – a szellemi termék felhasználási jogát lehet valószínűsíteni, feltéve, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Kísérleti kutatás költségeinek aktiválása

Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz (a kísérleti kutatás költségeit nem kötelező aktiválni) számos kiegészítést és figyelembe veendő szempontot kell ismertetni.Az Szt. 25. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata szerint az alap- és az alkalmazott kutatás költségei, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. Ezt nevezi a szakma zárt végű pénzügyi lízingnek. Ha a lízingszerződés szerint nem biztos, hogy a lízingbevevő a tulajdonjogot a futamidő végén megszerzi, vagy erről csak a lízing...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Földhasználati jog elhatárolása

Kérdés: A zrt. 10 éves határozott időre földhasználati jogot biztosít a vele szerződéses kapcsolatban álló kft. részére, amely kft. tulajdonosa a zrt. gazdasági társaság területére – a földhasználattal érintett földterületre – épített építménynek. A földhasználati jog bejegyzése folyamatban van. A földhasználati jog ellenértékének pénzügyi rendezése részletekben, negyedévente esedékes. A zrt. a földhasználati jogról a számlát a teljesítéskor fogja kiállítani egy összegben. A zrt. a földhasználati jog ellenértékét hogyan számolja el a bevételei között? El kell-e határolni a bevételt 10 évre? Vagy a számla teljesítéskori időszakának a bevétele lesz, bár 10 évre szól, az ellenértéket is 10 év alatt kapja meg a zrt.?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdések a hétköznapi logikát tükrözik, a számviteli elszámolásból – amely a számviteli alapelvekre épít – egyértelműen következik a válasz: a számlázáskor elszámolt nettó árbevételt 10 évre időbelileg el kell határolni, a földhasználati jog alapításából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Eladott gép visszavétele

Kérdés: Társaságunk nagy értékű gépet szállított megrendelőnk részére. A gép a megrendelő részéről nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. Végül megállapodás született arra vonatkozóan, hogy társaságunk a gépet – másfél év után – visszaveszi, a teljes vételárat "jótállásként" visszautalja. Van-e az ügylettel kapcsolatosan számlaadási kötelezettség? A visszautalt összeg tartalmaz-e áfát? A visszavett gépet piaci áron kell értékelnem?
Részlet a válaszából: […] ...között használt termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti árát, a helyesbítő, illetve sztornószámlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
1
2
3
4
16