12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Egyesület támogatása szponzori szerződéssel
Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
2. cikk / 12 Látványcsapatsport támogatására felajánlott adóelőleg
Kérdés: Látványcsapatsport támogatására felajánlott adóelőleg miatt a Tao-tv. 24/A. § (26) és (27) bekezdésével kapcsolatos értelmezési kérdések merültek fel az alábbi példa szerint: Tárgyévre előírt és megfizetésre kerülő adóelőlegek összesen: 10000 E Ft. A 24/A. § (1) bekezdése szerint felajánlott adóelőlegek összesen: 6000 E Ft.
-Ha a tárgyévi végleges társasági adó 9000 E Ft lesz, akkor értelmezésünk szerint 1000 E Ft visszaigényelhető, vagy a következő évi előlegfizetési kötelezettségre beszámítható a befizetett előlegből.
-Ha a tárgyévi végleges társasági adó 7000 E Ft lesz, akkor szintén visszaigényelhető, vagy előlegre betudható 3000 E Ft azzal, hogy 400 E Ft-ot már a következő évi felajánlott összegnek kell tekinteni oly módon, hogy a következő évi fizetendő adó 80%-ából le kell vonni 400 E Ft-ot a maximálisan felajánlható adó meghatározásakor? Például, ha a következő évi adófizetési kötelezettség 5000 E Ft lenne, akkor a felajánlható összeg nem lehetne több 3600 E Ft-nál?
-Mi történik akkor, ha a tárgyévi eredmény valami okból nagyon alulmarad az előzőekhez képest, és a végleges adó mindössze 4000 E Ft lesz? Akkor azon túl, hogy 2800 E Ft-ot már későbbiekre felajánlott összegnek kell tekinteni, 6000 E Ft-4000 E Ft = 2000 E Ft úgymond elveszik? Az soha nem válik visszaigényelhetővé? Ilyen esetben mi az elszámolás módja?
-Ha a tárgyévi végleges társasági adó 9000 E Ft lesz, akkor értelmezésünk szerint 1000 E Ft visszaigényelhető, vagy a következő évi előlegfizetési kötelezettségre beszámítható a befizetett előlegből.
-Ha a tárgyévi végleges társasági adó 7000 E Ft lesz, akkor szintén visszaigényelhető, vagy előlegre betudható 3000 E Ft azzal, hogy 400 E Ft-ot már a következő évi felajánlott összegnek kell tekinteni oly módon, hogy a következő évi fizetendő adó 80%-ából le kell vonni 400 E Ft-ot a maximálisan felajánlható adó meghatározásakor? Például, ha a következő évi adófizetési kötelezettség 5000 E Ft lenne, akkor a felajánlható összeg nem lehetne több 3600 E Ft-nál?
-Mi történik akkor, ha a tárgyévi eredmény valami okból nagyon alulmarad az előzőekhez képest, és a végleges adó mindössze 4000 E Ft lesz? Akkor azon túl, hogy 2800 E Ft-ot már későbbiekre felajánlott összegnek kell tekinteni, 6000 E Ft-4000 E Ft = 2000 E Ft úgymond elveszik? Az soha nem válik visszaigényelhetővé? Ilyen esetben mi az elszámolás módja?
3. cikk / 12 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
4. cikk / 12 Látványcsapatsport-támogatás könyvelése
Kérdés:
Hogyan történik a látványcsapatsport NAV-on keresztüli támogatásának könyvelése?
5. cikk / 12 Látványcsapatsport támogatása
Kérdés: Sportegyesület társasági adó támogatásban részesült, melynek elszámolását az MLSZ felé nyújtja be. Az elszámolásban a felhasználást igazoló számlákból csak a kifizetetteket veheti figyelembe. Az elszámolás nem a naptári év szerint történik. A főkönyvi könyvelésben a költségeket felmerülésükkor könyveljük, így azokat a tételeket, melyek bekerülnek majd az elszámolásba, már felhasznált támogatásként mutatjuk ki. Év végén a még fel nem használt támogatást elhatároljuk, ez azonban nem egyezik meg a tao MLSZ felé történő elszámolásával. Hogyan kell a főkönyvi könyvelést és az elszámolást összhangba hozni?
6. cikk / 12 Más cégnél lévő ingatlan apportálása
Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
7. cikk / 12 Eltérő üzleti év – adókedvezmény
Kérdés: Egy eltérő üzleti évvel könyvelő társaság figyelembe veheti-e a 2011. szeptember 30-i fordulónappal készített mérlegében adóalap-kedvezményként a 2011. júniusi törvény, illetve kormányrendelet alapján nyújtott támogatását?
8. cikk / 12 Reklámként póló, sapka átadása
Kérdés: A nagykereskedelmi cég kizárólagos forgalmazója egy olasz épületgépészeti termékeket gyártó cégnek. A magyar cég folyamatosan oktatást tart a továbbforgalmazók, a mérnökök és szerelők részére. Az előadásokra a meghívó a magyar cég honlapján, mindenki számára elérhető módon található. Akik ezeket az előadásokat meghallgatják, kapnak egy pólót és egy sapkát, amelyre az olasz cég neve, logója van hímezve. A gyártó olasz cég ragaszkodik ahhoz, hogy a termékeit úgy reklámozzák, hogy a szerelők olyan ruházatban legyenek, amire az olasz cég logója hímezve van. Egyéb reklámköltsége nincs. A személyes meggyőzés, illetve a pontos szakmai tájékoztatás érdekében az ügyfeleket a magyar cég elviszi a gyártóhoz, gyártás közben mutatja be a termékeket. Milyen költségként lehet ezeket a gazdasági eseményeket elszámolni? Reklámként, reprezentációként, adóköteles természetbeni juttatásként?
9. cikk / 12 Csapadékcsatornára való rácsatlakozás joga
Kérdés: A belterületi építésitelek-tulajdonnal rendelkező kft. 2007-ben megállapodott az önkormányzattal, hogy a kft. jogosult – meghatározott pénzösszeg ellenében – a telek csapadékvizét a csatornába bevezetni. Ezen jog ellenértékét két részletben kell befizetni, a 2. részlet még nem esedékes. A csatornaépítés beruházás elkezdődött, a kft. azonban a telket értékesítette, az ellenérték magában foglalta a csapadékcsatornára való rácsatlakozás még ki nem fizetett 2. részletét is. A kft. helyesen járt el akkor, amikor a közcsatornába való csatlakozás díjának 1. részletét beruházásként számolta el? Elszámolható-e egyéb ráfordításként a még ki nem fizetett 2. részlet, amelynek a fedezete a telek árában megtérült?
10. cikk / 12 Alaptőke leszállítása
Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?