Osztalék felvétel nélküli átvitele

Kérdés: "B" kft. tulajdonosai osztalékot szeretnének felvenni. Az egyik tulajdonosnak viszont van egy másik "C" kft.-je, és szeretné ezt az osztalékot (pénzösszeget) azonnal – felvét nélkül – ebbe a "C" kft.-be átvinni, áthelyezni. 1. Milyen módon van erre lehetőség, és milyen adókötelezettséggel jár? 2. Ha nem pénzt szeretne átvinni, hanem – mondjuk – egy ingatlant (az ingatlan lenne az osztalék), és ezt vinné be a másik cégbe, azt azonnal megteheti-e, és milyen adóvonzattal jár? 3. Ha a másik tulajdonos pedig csak ingatlant szeretne kivenni, milyen módon teheti meg, és milyen adóvonzattal jár?
Részlet a válaszából: […] ...az adókkal csökkentett összeget veheti fel, viheti át a másik kft.-be. További gond, hogy milyen jogcímen? Beviheti az adózott osztalékot törzstőkeemelésként a társasági szerződés módosításával. Ha nem emel tőkét, akkor a "C" kft.-be bevitt összeget a "C" kft.-nél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 3:174. §-a szerint kell eljárni. A társaság a saját üzletrészét – a taggyűlés határozata alapján – a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg akkor, ha osztalék fizetéséről is határozhatna. A társaság saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...illetve a kft.-t végelszámolási eljárás keretében megszüntessék.Ez az előírás az evát választó kft.-re is hatályos.A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a Gt.160. §-ában foglaltakat kell számításba venni. (Erről részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Szövetkezetből kilépő tag járandósága

Kérdés: Szövetkezet saját tőkéjét jelentősen megemelte az ingatlanok piaci értéken történő értékelése. A taggal történő elszámolás esetén az értékelési tartalékot is szerepeltetni kell az elszámolás alapjának meghatározása során? Igazságos ez a korábban kilépett tagokkal szemben? Mi a jogszabályi hely alapja?
Részlet a válaszából: […] ...megváló tag üzletrészét tőkekivonássaltörténő tőkeleszállítás keretében bevonják, akkor viszont a névértéken felülcsak a törzstőke arányában a törzstőkén felüli vagyon összegét kell kiadni. (AGt. nem vonatja le a lekötött tartalékot, a kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...tag nem egyedülitag, akkor az üzletrész visszavásárlásakor a Gt. 135. §-a szerint kell eljárni.A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja megaz (1) bekezdés szerint. Ez azt jelenti, hogy a kft.-nek az adott esetben többmint 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.