Cégautóadó alóli mentesség

Kérdés: Autókereskedő kft. – amely személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozónak minősül – megvásárolja az új személygépkocsit az importőrtől, forgalomba helyezi, megfizeti a kötelező gépjárműadót, majd 60 nap után kivonja a forgalomból, és a Közösségen belül "nullkilométeresen" értékesíti. Ez alatt a 60 nap alatt az autó az autókereskedő telephelyén áll, ezt a 60 napot adminisztrációs előírások miatt kell megvárni, az autókereskedő kft. már a vásárlás pillanatában tudja, hogy exportra fogja eladni az autót állandó partnereinek. A forgalomba helyezés az importőri előírások betartása miatt kötelező. Meg kell-e fizetni a cégautóadót ezekre az autókra?
Részlet a válaszából: […] A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A. §-ának (1) bekezdése a cégautóadó-fizetési kötelezettséget határozza meg, a 17/B. §-ának (1) bekezdése azt, hogy az adóalany a tulajdonos, a 17/C. §-ának (1) bekezdése pedig az adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

A 6 százalékos adómegtakarítás felhasználása

Kérdés: Mi a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazásának feltétele a lekötött tartalék beruházásra történő felhasználása tekintetében? Konkrétabban: budapesti székhelyű és telephelyű, gyógyászati segédeszközök kereskedelmével foglalkozó cég megfelel a Tao-tv. 19. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek (nem vesz igénybe adókedvezményt, 8 fő a létszáma, adóalapja nagyobb a jövedelemminimumnál, rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, valamint a minimálbér kétszerese feletti járulékokat megfizették és bevallották, adóalapja kisebb 50 milliónál). Kérdés, hogy a 6% adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül-e, illetve ha a 6%-nak megfelelő lekötött tartalékot beruházásra kívánja felhasználni, mi lehet a beruházás tárgya? Lehet-e egyéb berendezés és felszerelés is, vagy csak termelési célú berendezés és felszerelés (mivelhogy de minimis támogatásnak minősül)? Például: Abban az esetben, ha személygépkocsit vásárol a cég, amellyel egyik dolgozó járja az országot árubemutatás végett, hogy a bevétel növekedésére esély legyen, akkor ez a beruházás megfelel-e a 10% adókulccsal történő adózás feltételeinek? Kérdés továbbá, hogy ezt a személygépkocsit a számviteli törvény szerint az "egyéb" járművek között (14-es számlacsoport) vehetjük-e csak nyilvántartásba, s nem lehet műszaki gép, berendezés?
Részlet a válaszából: […] A 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása következtében elért6% adómegtakarítást akkor nem kell visszafizetni, ha az emiatt lekötötttartalékot, a lekötés adóévét követő 4 adóévben az adózó felhasználja aTao-tv.-ben előírt célra. E célok között a beruházás attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Export-import fogalma

Kérdés: Az Szt.-t módosító 2004. évi XCIX. törvényt olvasva, úgy tűnik föl, változott az exportértékesítés és az importbeszerzés fogalma. Ezen változások azonban nem jelentenek közeledést az Áfa-tv. szerinti exportértékesítéshez, importbeszerzéshez. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet,illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányábanállandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodásihelye– külföldön van, az külföldi,– belföldön van, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] ...ezen belül földrajzilag elhatárolt piac szerinti bontásban.Új előírás, hogy a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a külföldi telephelyek főbb adatait telephelyenként külön-külön (megnevezés, cím, befogadó ország, a működéshez tartósan rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Külföldön vásárolt és üzemeltetett kishajó áfája

Kérdés: Belföldön bejegyzett társaság kishajót vásárolt külföldön, és azt az Adriai-tengeren fogja üzemeltetni. A vízi jármű kölcsönzéséből árbevétele lesz. A beszerzés vámköteles-e, lehet-e áfavonzata, az árbevétel után kell-e áfát fizetni, és az árbevétel exportárbevételnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...– bérbeadásának teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg. Amennyiben tehát a hajót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Reexport elszámolása

Kérdés: Kereskedelmi cég a külföldi kikötőben vásárolt áruját egy másik, szintén külföldi országban értékesíti. Exportárbevétel-e az így realizált bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...exportértékesítés árbevételének elszámolása szempontjából külföldi vevőnek minősül az, akinek/amelynek székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása szempontjából külföldi vevőnek minősül, ha a külföldi gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívül van.Az új Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.