Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...tartoznak.Az 552. számlán kimutatott egyes meghatározott juttatások közül a KSH munkaügyi statisztika szerint:– egyéb munkajövedelem a természetbeni juttatások (ideértve a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó térítést, a magáncélú telefonhasználatot, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Utazási bérlet 2010-re

Kérdés: Társaságunk a munkavállalóknak helyi utazási bérletet juttat, amely a 2009-ben hatályos Szja-tv. 1. sz. melléklet alapján adómentes bevétele a munkavállalóknak. December hónapban meg szeretnénk vásárolni a 2010. évre szóló éves helyi utazási bérleteket, amelyeket még december hónapban át is adnánk a munkavállalóknak. Helyesen gondoljuk-e, hogy a 2010. évre szóló helyi utazási bérletet még adómentesen adhatjuk ily módon, tekintettel arra, hogy véleményünk szerint az Szja-tv. semmiféle korlátot nem tartalmaz, vagy mivel a bérlet 2010. évre érvényes, már 25% adóterhet kell fizetni a juttatás miatt, függetlenül attól, hogy a kft.-nél a számviteli törvény értelmében ez 2010. évi költség, azaz aktív időbeli elhatárolásként könyvelendő? A munkavállalóknál mi minősül a jövedelemmegszerzés időpontjának, 2009. december, vagy 2010. január?
Részlet a válaszából: […] ...A helyiutazásibérlet-juttatás (akár térítésnélkül, akár kedvezményesen kapja azt a munkavállaló) valójában amunkavállalónak adott természetbeni juttatás, amelyet a juttatás (ajövedelemszerzés) időszakában kell a társaságnál a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Nyugdíjas bérlete

Kérdés: A kft. alkalmazásában álló munkatársunk munkaszerződése szerint – egyéb teendők mellett – kézbesítői feladatokat is ellát, melyekhez a cég nevére szóló számlával elszámolt BKV-bérletet kapott. Nevezett munkatárs a közelmúltban nyugdíjba vonult, azonban kézbesítői állását nyugdíjasként is megtartotta. Nyugdíjas BKV-bérletről cégnek szóló számlát a BKV-pénztárak nem állítanak ki. A kérdésem, hogy fenti esetben a bérlet milyen formában számolható el a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...adható bérletjuttatás adómentességének feltételea munkáltató nevére szóló számla. A nyugdíjas részére csak adókötelestermészetbeni juttatásként adható a bérletjuttatás, amely után 54 százalékszemélyi jövedelemadót kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Nyugdíjas helyi bérlet adókötelezettsége

Kérdés: Elszámolhatja-e a vállalkozás adómentes természetbeni juttatásként a nyugdíjas helyi bérletet, ha a közlekedési vállalat – más jogszabályra hivatkozva – nem ad a vállalkozás nevére szóló számlát?
Részlet a válaszából: […] Nem számolhatja el a vállalkozás adómentes természetbenijuttatásként a nyugdíjas helyi bérletet, ha a közlekedési vállalat – másjogszabályra hivatkozva – nem ad a vállalkozás nevére szóló számlát. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.34.pontja szerint az adómentesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Helyi utazási bérlet 2005-2006-ban

Kérdés: Társaságunknál a dolgozóink egy része helyi bérlettel utazik lakásáról munkahelyére, ugyanakkor a dolgozó részére munkahelyi étkeztetést is biztosítunk, igaz, nem ingyenesen, hanem egy meghatározott térítési díjért. Az eddigiekben természetbeni juttatás utáni adófizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe vesszük az Szja-tv. 1. sz. mell. 8.17. alpontja szerinti 8000 Ft adómentes részt, illetve a dolgozó által történt térítést, mely szemben áll az önköltséggel, így a számított különbözet adóköteles természetbeni juttatás lesz. Társaságunknál hogyan lehet a törvény szerint helyesen elszámolni a fentieket?
Részlet a válaszából: […] ...Az ingyenes helyiutazási bérlet és az étkezési juttatás együttes értékéből az adómentes résztmeghaladó összeg adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Ha amunkaviszony megszűnésekor a munkavállaló nem szolgáltatja vissza a bérletet,vagy nem téríti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Bérlet a munkába járáshoz

Kérdés: A kft. a munkába járáshoz szükséges bérlet 100%-át kifizeti a munkaviszonyban álló dolgozóknak. A bérletet a kft. vásárolja számla ellenében, a lejárt bérleteket visszakéri a dolgozótól és a számlához csatolja. Van-e szja-fizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...vesztette az a lehetőség is, hogy a munkáltató nevére szólószámla esetében a bérlet (jegy) leadása nélkül a juttatást adómentestermészetbeni juttatásként lehessen adni, elszámolni. Nem változott, hogy amunkáltató – az említett kormányrendelet szerint – a jeggyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Útiköltség-térítés, bérletek elszámolása

Kérdés: Az útiköltség-térítés, a bérletek ára számla nélkül elszámolható-e? Elegendő-e, ha ez a dolgozóval kötött szerződésben szerepel? Helyes-e, ha a kiadási pénztárbizonylat mellé tett mellékletre ráírják, hogy a dolgozó a bérletet nem adta le, de az neki a szerződés alapján jár?
Részlet a válaszából: […] ...nem téríti meg (de a kifizetés bizonylatolva van), továbbá a munkáltató a helyi közlekedéshez ad bérletet, akkor az adóköteles természetbeni juttatásnak minősül az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint.Amennyiben a munkavállaló, a dolgozó részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Menetjegytérítés elszámolása

Kérdés: A vállalkozás a dolgozóknak bérletet vásárol, anyagjellegű egyéb költségként számolja el, az áfát nem igényli vissza. A dolgozó által térített összeget nem számlázza, arról bevételi pénztárbizonylatot állít ki, és csökkenti a költségként elszámolt összeget megtérülésként. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...nem az igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között áfával együtt, természetbeni juttatásként, megfizetve utána a 44 százalék szja-t, a 29 százalék tb-t, a 3 százalék munkaadói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?
Részlet a válaszából: […] ...a kapcsolódó beszerzések áfája az általános szabályok szerint levonható, s nem kell ingyenesen nyújtott szolgáltatásként ("természetbeni juttatásként") az Áfa-tv. 9. §-a szerint adókötelezettséggel sem számolni.Más a helyzet, ha a munkáltató nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.