Külföldi utazás, szállás, étkezés elszámolása számla nélkül

Kérdés: Az adott vállalkozó magyar társaság, de külföldi az ügyvezető, külföldi tulajdonosok. A cég ügyvezetőjének az a feladata, hogy Európában utazva, ingatlanok felkutatásával foglalkozzon, azokat - ha olyan - megvásárolja. Emiatt sokat utazik, és ezzel kapcsolatban különböző költségek merülnek fel. Szálloda, utazás, étkezés stb. Az ügyvezető ezekről a szolgáltatásokról számlát, bizonylatot nem kért, de a cég bankkártyájával fizetett, így minden költése a bankkivonaton látszódik, beazonosítható. Ezek a költségek, ráfordítások a bankkivonat alapján számviteli szempontból elszámolhatók költségként, ráfordításként? Ha igen, akkor ezek a társasági adóban is érvényesíthető kiadások, nem kell az adóalapot ezekkel az összegekkel megemelni? Még az is felmerült, hogy esetleg áfát is kell fizetni (bár véleményem szerint nem kell, mert nincs számla)?
Részlet a válaszából: […] Kérdéseire egyértelmű a válasz: a bankkivonat alapján a kifizetést, a bankszámla csökkenését (kapcsolódóan a bankköltséget) lehet elszámolni, amelyet a könyvvitelben a külföldi cégekkel szembeni követelésként kell kimutatni. A külföldi utazással, szállásfoglalással,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Göngyölegdíjak devizában

Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan. Éppen ezért a mérlegfordulónapon készleten lévő göngyölegek devizában meghatározott értékét sem kell átértékelni.Az Áfa-tv. szerint számlával egy tekintet alá eső okirat (helyesbítő számla) van, de jóváíró számla törvényi előírás szerint nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Sajtóterméket értékesítő egyéni vállalkozó bevétele

Kérdés: Alanyi áfamentes, átalányadózó egyéni vállalkozó egy lapterjesztő zrt.-vel kötött bizományosi szerződés szerint újságértékesítést végez. A sajtótermék-értékesítés mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól, helyesen gondoljuk, hogy az újságeladások ellenértékét nem kell beütnie a pénztárgépbe? A lapterjesztő az egyéni vállalkozó részére szállítói számlát állít ki, ami tartalmazza az időszak forgalmát, a bizományosi díj összegét, és a számla végösszege a lapterjesztő részére megfizetendő forgalom összege. Átalányadózó egyéni vállalkozó nem számolja el költségként a lapterjesztő számláját, tekintettel az adózási mód sajátosságára és a bevételi nyilvántartás vezetésre. Szeretném a tájékoztatásukat kérni, hogy az egyéni vállalkozó az alanyi áfamentes határ 12 milliós összegének meghatározásánál bevételként a lapterjesztőtől kapott bizományosi díjat számolja el, vagy a teljes újságforgalmazás összege bevételt jelent számára?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 167. §-a alapján mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha sajtóterméket értékesít, ezáltal annak gépi úton történő kibocsátása sem kötelező. Természetesen lehetőség van a sajtótermékek eladását is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...terheli, célszerűen kétfelé bontva:– egyrészt a munkavállalót terhelő részre (a 45.000 forintot meghaladó összeg), ennek az áfája levonható: T 2611, 466 – K 341 (a számla szerinti eladó);– másrészt a munkáltató által átvállalt részre (a 45.000 forintra)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Igénybe vett szolgáltatások részletezése

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
Részlet a válaszából: […] ...tartoznak, mert a belső információs rendszer működéséhez szükséges, hogy külön főkönyvi számlán legyenek. Természetesen az áfabevallás alátámasztásához is szükséges a részletezés, ha a szolgáltatás áfaköteles, és az áfa nem minden tételnél vonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Térítés nélküli szállítás EU-tagországba

Kérdés: EU-tagországba térítés nélkül szállítunk árut egy kapcsolt vállalkozásnak, amiről nulla értékű számlát állítunk ki, pusztán azért, hogy a rendszerünkben lezárjuk az ügyletet.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adó­alany köteles a 2. §. a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére – ha az az adó­alanytól eltérő más személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Virtuális számlákon szereplő tételek elszámolása

Kérdés:

Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?

Részlet a válaszából: […] ...az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz.Az Szja-tv. előbb hivatkozott előírása alapján az áfaalany egyéni vállalkozók azon az árfolyamon számíthatják át bevételeiket és költségeiket forintra, amelyet az áfatörvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás tekintetében nem minősül barterügyletnek, a követelés-tartozás beszámítási (kompenzálási) szabályait kell alkalmazni. Áfa: Tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) nem tartalmaz speciális szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Háromszögügyletnél a fuvarköltség elszámolása

Kérdés: Társaságunk rendszeresen bonyolít le EU-n belüli kereskedelmi ügyeleteket, azon belül is ún. háromszögügyleteket, ahol Horvátországból megvásárolt árut közvetlenül a németországi vevőnknek értékesítünk és szállítunk. Az egyszerűsítés érdekében a horvátországi eladót hívjuk "A" szereplőnek, mi vagyunk a "B" szereplő, és a vevőnk a "C" szereplő. Az Áfa-tv. előírásai szerint ún. háromszögügylet akkor valósul meg, ha vagy "A" fuvaroztat, vagy "B" vevői minőségben fuvaroztat. A mi esetünkben általában mi (azaz "B") fizetjük a fuvart a "C" felé történő szállításra, és az árut leszállítva adjuk el (CPT-paritással). Kérdés, ebben az esetben a fuvarköltséget elszámolhatjuk-e az elábéra, azaz a fuvarköltséggel csökkenthetjük-e az iparűzési adó alapját? Ha nem számolható el elábéra, akkor mi a helyes könyvviteli elszámolás, könyvelés ebben az esetben? Mivel éves szinten az ilyen fuvarköltség elég jelentős összeg, nem mindegy, hogy csökkenthető-e vele az iparűzési adó alapja vagy sem.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a számviteli elszámolás független attól, hogy mit kell az iparűzési adó alapjánál figyelembe venni.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke magában foglalhatja az eszköz raktárba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Áfa a digitális korban IV.
Szálláshely-szolgáltatás és személyszállítás új áfaszabályai

Kérdés: Magánszálláshely-szolgáltatóként érdeklődöm, hogy milyen változások várhatók a szálláshely-szolgáltatás áfaszabályozásában, figyelemmel az Európai Bizottság e téren tett ajánlásaira?
Részlet a válaszából: […] ...Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétett, "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagjában külön részt szentel a digitális platformokon keresztül szervezett szálláshely-szolgáltatás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.
1
2
3
6