Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...járulékok: T 4711 – K 463-1;– személyi jövedelemadó: T 4711 – K 462;– a természetbeni bérként átadott utalvány, bérlet (áfát is magában foglaló) beszerzési értéke: T 476 – K 368, 384;– a természetbeni bérként átadott utalvány, bérlet (áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. dolgozói helyközi tömegközlekedési eszközzel járnak dolgozni, amihez a bérletet a kft. vásárolja és adja dolgozóinak, árának 14 százalékát levonják a bérükből. Néhány dolgozó a városhoz csatolt több településről közlekedik (lakcímkártyájukon a város neve szerepel, a bérletigazolványban pedig a tényleges település, ahol laknak). A bérlettel csak a település és a munkahely között lehet utazni, a városban helyi járat nincs. Ezen dolgozók kaphatják adómentesen ezt a juttatást? Elő­fordul olyan eset is, hogy a munkavállalóknak hétvégén túlórázniuk kell. Ez esetben a tömegközlekedés nem megfelelő vagy egyáltalán nincs. Ilyenkor a bérlet megléte mellett saját gépjármű használatára 9 Ft/km költségtérítést kapnak kész­pénzben. A költségtérítés után milyen közterheket kell fizetnie a kft.-nek, illetve a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozók munkabéréből levont, a bérlet árának 14 százalékát árbevételként kell elszámolni úgy, hogy azt a kft. az áfa felszámításával a dolgozók felé továbbszámlázza közvetített szolgáltatásként.A Korm. rend. 4. §-ának a) és b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. követelményeinek) kihordási ideje hátralévő részére jutó, arányos bekerülési értékét számlázzák a munkavállaló felé az áfa felszámításával, a számlázott ellenértéket árbevételként és fizetendő áfaként számolják el a munkavállalóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?
Részlet a válaszából: […] ...akár maga szállítja járművén a munkavállalót, akár más vállalkozóval végezteti el a munkásszállítást, a kapcsolódó beszerzések áfája az általános szabályok szerint levonható, s nem kell ingyenesen nyújtott szolgáltatásként ("természetbeni juttatásként")...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.