27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak
Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
2. cikk / 27 Levonható áfa "továbbgörgetése"
Kérdés: A 2018. 10. havi áfabevallásban levonásba helyezett előzetesen felszámított adót kisebb-nagyobb eltérésekkel a következő időszakra átvihetőként görgetjük tovább. A vállalkozás havi bevalló, az áfaösszeg nem éri el az egymilliót, tehát nem igényelheti vissza. Bevétele az előző évhez képest jelentős mértékben lecsökkent, a fizetendő és az előzetesen felszámított áfa különbözete csak pár ezer forint. Meddig viheti tovább?
3. cikk / 27 Könyvelés számlagyűjtők alapján
Kérdés: A könyvelőiroda a szállító társaság által kiállított egyedi számlákat nem könyveli, hanem a szállító társaság által kiállított számlagyűjtők alapján, összevontan könyveli az elábét, a szállítói tartozásokat, számolja el a számlagyűjtőben szereplő áfát. A számlagyűjtőben több időpontra vonatkozó számla van, de nem találhatók meg az egyedi számlákra vonatkozó valós adatok, teljesítési és fizetési időpontok. A szállítói társaság számlái le vannak fűzve csoportosítás és megjegyzés nélkül. A szállító társaság az általa kibocsátott számlagyűjtőn felhívja a figyelmet, hogy az könyvelésre és az áfa visszaigénylésére nem jogosít. Véleményem szerint nem teljesül az Szt. 165. §-a (2) bekezdésének a szabályszerű bizonylattal szembeni követelménye sem. Szerintem az áruvásárlás bizonylata a számla. Elfogadható-e a számlagyűjtők alapján történő könyvelés? Ha igen, milyen feltételekkel?
4. cikk / 27 Nyílt végű pénzügyi lízing áfája
Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízing keretében fog bérelni egy személyautót. Az első lízingdíj a teljes összeg 30%-a, melyről a lízingcég áfás számlát állít ki. Visszaigényelheti a társaság az első díj áfaösszegét? Ekkor nem tudjuk még megosztani az áfa-visszaigénylést, mivel még nem használta senki az autót, nem volt magánhasználat sem. A későbbi díjak áfa-visszaigénylésénél milyen elvek irányadók? Mi a helyzet a maradványérték áfaösszegével?
5. cikk / 27 Térítés nélkül átvett eszköz áfája és értékesítése
Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó (feleség) alkalmazottként foglalkoztatta a férjét. A házasság megromlott, válásra került sor, a férj munkaviszonya megszűnt. A férj 2014-ben alapított egy fuvarozási tevékenységet folytató egyszemélyes kft.-t. A volt feleség az egyéni vállalkozásában lévő tárgyi eszközei közül 2014-ben egy nyerges vontatót térítés nélkül átadott a kft.-nek. Számla szerint 2 870 000 Ft + 774 900 Ft áfa, pénzügyi teljesítést nem igényel. Az adásvételi szerződésben is ez szerepel. Az áfát az egyéni vállalkozó feleség bevallotta, megfizette, a kft. pedig visszaigényelte. A kft. a nyerges vontatót a számviteli előírások szerint vette nyilvántartásba. A válás utáni vagyonmegosztásban a volt férjjel szemben, mint beszámított összeg, a bruttó összeg, 3 644 900 Ft szerepel, és erről az egyéni vállalkozó nyilatkozatot adott. Az áfát hogyan kell elszámolni a kft.-nél, mert a vagyonmegosztás szerint a volt feleség egyéni vállalkozásának nem kell megfizetnie? Rendkívüli bevétel-e, és ezt a beszerzés évében kell elszámolni? Ha a kft. 2015-ben úgy dönt, hogy eladja a nyerges vontatót, milyen könyvelési tételekkel tudja kivezetni?
6. cikk / 27 Külföldi tankolás áfája
Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?
7. cikk / 27 Beruházás tervezési költségeinek kivezetése
Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
8. cikk / 27 Bekerülési érték korrekciója
Kérdés: A kft. 2010-ben magánszemélytől vásárolt lakást, amelyet átalakítás (felújítás) után kereskedelmi tevékenységre kívánt használni. Az átalakítás építésiengedély-köteles volt. Az átalakítás 2011-ben befejeződött, az üzembe helyezés is megtörtént. Mivel a tulajdoni lap szerinti lakás felújításáról volt szó, a felújítás áfáját nem vontuk le, így az része az aktivált értéknek. A cég kezdeményezte a lakás átminősítését üzlethelyiséggé. Az átminősítést a földhivatal engedélyezte 2012 márciusában, ezt követően a kft. jogosulttá vált az áfa levonására, a visszaigényelhető áfa összegével viszont csökken az aktivált érték. 2012-ben értékhelyesbítéssel rendezni kell-e az aktivált értéket?
9. cikk / 27 Beruházási tervek leírása
Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
10. cikk / 27 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?