15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés:
A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?
2. cikk / 15 Devizás követelés beszámítása forinttartozásba
Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
3. cikk / 15 Kettős állampolgár befektetéseinek adózása
Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
4. cikk / 15 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
5. cikk / 15 Behajtási költségátalány – törvényváltozás!
Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?
6. cikk / 15 Behajtási költségátalány beszámítása
Kérdés: Mi a teendő a kompenzáláskor, ha mindkét számla késedelembe esett (eltérő napon), és még nem mondtak le a behajtási költségátalányról? Mivel a kompenzálás kiegyenlítésnek minősül, és először a költségeket kell kiegyenlíteni, könnyen előfordulhat, hogy az árfolyamváltozás hatására az egyik oldalon egyenleg (fizetetlen rész a számlából) marad.
7. cikk / 15 Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam
Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
8. cikk / 15 Közösségen belül visszaküldött termék
Kérdés: Közösségen belüli vevőnk egy átvett rakomány minőségi hibája miatt kér cégünktől engedményt. (A hiba csak a felhasználáskor derülhet ki.) Hogyan kell ezt bizonylatolni? Mi a helyzet akkor, ha nem küldi vissza a hibás árut, és hogyan kell eljárni akkor, ha visszaküldi? Kell-e jóváíró számlát kiállítani? Ha igen, akkor milyen árfolyamot kell használni? Ez akkor is érdekel, ha esetleg nem számlát, hanem más számviteli bizonylatot kell kiállítani. Az áfabevallást érinti?
9. cikk / 15 Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése
Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?
10. cikk / 15 Tagokra, munkavállalókra kötött életbiztosítás
Kérdés: Egy bt. 1997. évben életbiztosítási szerződéseket kötött egy biztosítótársasággal. A szerződések szerint a szerződő fél a bt., a biztosítottak a cég tagjai és munkavállalói, a kedvezményezett ugyancsak a szerződést kötő társaság. A szerződés szerinti elérési idő a dolgozók 65 éves kora. A társaság könyveiben az eddig befizetett összeg követelésként szerepel. 2011. évben a biztosítottak többsége eléri a 65 éves kort, így a szerződés lejár, és a biztosítási díjat a biztosító a bt.-nek fogja átutalni. Kérdésünk a következő: Amennyiben az elérési időt követően a biztosító átutalja az egy-egy biztosítottal kapcsolatos összeget a bt.-nek, kifizethetjük-e adómentesen a biztosítottak részére? Amennyiben igen, a teljes árfolyamnyereséggel növelt, pénzügyileg rendezett összeget, vagy csak a bt. által befizetett értéket? Ha a biztosítottak a szerződő bt. beleegyezésével a lejárat előtt a szerződést úgy módosítják, hogy a biztosító részükre fogja (nyilatkozata szerint adómentesen) kifizetni a biztosítási összegeket, lehet-e adóalap-korrekció nélkül kivezetni az eddig követelésként nyilvántartott összeget, terheli-e a bt.-t mint munkáltatót bármilyen adófizetési kötelezettség?