Közhasznú szervezet iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Cégünk közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Vállalkozási eredményünk a 2021. évre negatív lett. A helyiadó-törvény szerint: (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Ebben az esetben a 2021. évre elő kell írnunk a vállalkozási tevékenységünk után az iparűzési adót, majd az önkormányzat felé 0 Ft adót kell bevallanunk?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdése szerint a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaságot valóban adómentesség illeti meg a helyi iparűzési adóban. Ugyanakkor e mentesség feltétele – a Htv. 3. §-a (3) bekezdése szerint – az, hogy a szervezetnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló által fizetendő kamat összege több legyen, hogy a kamatkedvezményből származó jövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség elkerülhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] ...helyett a bevételkénti elszámolás lehetőségével.)A Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Ebből az következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...átszámított értéke.Ha a beszerzés számla szerinti, devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése azonos devizaértékű áru értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával történik (barterügylet), a beszerzés forintértékét a devizában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradt kölcsön összegét a munkáltató elengedi. A tartozást a 19. főkönyvi számlán tartották nyilván. Az elengedett követelést az egyéb ráfordításokkal szemben vezetem ki? A Tao-tv. szerint a magánszemély javára történő elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így társaságiadó-fizetési kötelezettség nincs utána?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó és az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének bb) pontja alapján egészségügyi hozzájárulás terheli.]Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a lakáscélú támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyból származó jövedelem (a 20 százalékkal növelt támogatás) mint adóalap után a kifizetőt 27 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli. De a kifizetőt terhelő kötelezettség ezen jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...1,19-szerese az adóalap (2016 előtti időszak), amely adóalap 16 százaléka személyi jövedelemadó és 27 százaléka egészségügyi hozzájárulás.Amikor a társaság a munkavállalójának nyújtott kölcsönt elengedte, a volt munkavállaló már nem volt munkaviszonyban. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Jövedelem védettségi szint helyreállítása esetén

Kérdés: 2012. 05. 15-én egy magánszemély "erdő, legelő" megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt 49 M Ft-ért, amelyet még ebben a hónapban, haszonbérleti szerződés keretében, 15 éves határozott időtartamra bérbe is adott egy kft.-nek. A magánszemély a vételárat a haszonbérlő kft. által előre fizetett 52 M Ft haszonbérleti díjból fizette ki. A kft. a magánszemély hozzájárulásával a bérelt ingatlanra jelzálogjogot alapított, és kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön összege volt a fedezete az előre megfizetett bérleti díjnak. 2014. 12. 09-én a kft. a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felbontotta, mivel az erdő művelése veszteséges volt, és így nem tudta a kölcsönt törleszteni. Az azonnali hatályú felmondást a haszonbérbe adó magánszemély azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogosult ugyan a kapott haszonbérleti díjat kártalanításként megtartani, de ebből a kft. jelzáloggal terhelt tartozását, 36 M Ft-ot a magánszemélynek kell kiegyenlítenie a kft. helyett. Ez 2014 decemberében megtörtént. Az ügylet kapcsán keletkezik-e jövedelme a magánszemélynek? Hogyan kell kezelni a fenti ügyletet a kft.-nél? A magánszemély 2014. december 9-én az "erdő, legelő" elnevezésű külterületi ingatlanát értékesítette, az XY Nemzeti Park Igazgatósága vette meg 68 M Ft-ért. (A magánszemély ebből rendezte, fizette ki a kft. kölcsönét!) Az értékesített ingatlan ellenértéke a vételi árajánlatban megfogalmazottak szerint adómentes bevételnek minősül, mert a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozik, kisajátításra tervezett. Keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelemben idéztük, mert az sokrétű témát felölel, és a jogszabályi háttér ismeretében a magánszemély jövedelmére vonatkozó, első olvasásra adódó elképzelés is a visszájára fordul.Az Szja-tv. 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […] ...rész;– ha az előbbi feltételek bármelyike nem teljesül, akkor azegész összeg a munkavállaló munkaviszonyból származó adó- és járulékkötelesjövedelmének minősül.Az adómentesség érvényesítése szempontjából lakáscélúfelhasználásnak minősül:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Végtörlesztéshez támogatás

Kérdés: A végtörlesztésre adott munkáltatói támogatást hogyan kell a társaságnál elszámolni? Van-e bármilyen adó-, járulék- vagy adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...72. §-ának (1) bekezdése szerinti kamatkedvezményt nem kellmegállapítani. Így sem a munkáltatót, sem a munkavállalót adó- ésjárulékfizetési kötelezettség nem terheli, az adóalapot sem kell módosítani.Végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.
1
2
3