Bérbeadásnál áramdíj továbbszámlázása

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Helyes-e, ha a közvetített szolgáltatást az alábbiak szerint számlázzuk tovább? (Továbbszámlázandó tétel: 2023. 12. havi áramdíj.) Továbbszámlázáskor a számlán feltüntetett dátumok: kiállítás dátuma: 2024. 03. 13., teljesítés dátuma: 2024. 03. 13., fizetési határidő: 2024. 03. 31. Kiszámlázott tétel: 2024. 03. hónap járulékos költsége, 2023. 12. havi áramdíj.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy nem helyes. Nem helyes egyrészt azért, mert az áramdíj nem szolgáltatás (az áramdíjat anyagköltségként kell elszámolni), másrészt, mert nem a valós teljesítés időszakára (2013. 12. hónap) történik a továbbszámlázás.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Önkormányzati támogatásból óvodafűtés korszerűsítése

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság. Önkormányzati támogatásból elvégeztük a helyi óvoda fűtés-korszerűsítését. Milyen számviteli elszámolás mellett tudom ezt az önkormányzat részére átadni?
Részlet a válaszából: […] ...a saját termelésű készlet közvetlen önköltségét át kell minősíteni a saját előállítású eszközök aktivált értékének, és áruként kell készletre venni: T 581 - K 251 és T 261 - K 582, majd egyéb ráfordításként kivezetni: T 8647 - K 261, egyidejűleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Vásárolt telekre épített családi ház bérbeadása

Kérdés: Az építőipari cég megvásárolt telken családi házat kíván építeni, továbbértékesítési szándékkal. A családi ház több mint 300 négyzetméter lesz, így a cég 27%-os áfával tudja értékesíteni a magánszemélynek. Mi van abban az esetben, ha nem tudja a családi házat eladni, és a használatbavételi engedély után bérbe adja magánszemélynek? Akkor ezt a családi házat aktiválni kell, és a bérbe adott tárgyi eszközök között szerepeltetni? Aktiváláskor (miután saját tulajdonba kerül) a saját rezsis beruházás után a használatbavételkor meg kell fizetni az áfát 27%-kal? Ezt szerepeltetni kell az áfabevallásban is?
Részlet a válaszából: […] ...megvásárolt telket az áruk között nyilvántartásba kell venni (a telek bekerülési értékét nem lehet a családi ház értékében számításba venni), a családi ház értékesítésekor külön tételben (számlán) kell a telekértékesítést a 27%-os áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Ruhatervezés költségeinek a figyelembevétele

Kérdés: "A" vállalkozás "B" vállalkozással ruhát terveztet. A tervek alapján "C" vállalkozás elkészíti a ruhát, "A" vállalkozásnak számlázza, "A" továbbértékesít. Vásárolt készletről vagy saját termelésű készletről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...és az együttes értéket (költséget) számlázza az "A" vállalkozás felé. Az "A" vállalkozás a "C" vállalkozás számláját vásárolt áruként a készletek között nyilvántartásba veszi, és amikor értékesítette a ruhát, a bekerülési értéket az eladott áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Beszerzési ár része a saját fuvarköltség?

Kérdés: Saját gépjárművel történő szállítás esetén is része a beszerzési árnak a fuvarköltség? Árukereskedelemmel foglalkozunk, és a megvásárolt árut saját járművekkel szállítjuk a raktárba. Ez esetben is a beszerzési ár részét képezi az áruhoz kapcsolódó saját fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költsége? Úgy gondoljuk, amennyiben a megérkezett árut még a raktárba be kell rakodni, annak a költsége is a beszerzési ár része. Számviteli szempontból a T 2 - K 58, majd a T 8 - K 2 megoldás a helyes, ahogy a saját fuvar önköltsége a készletre, illetve az elábéra kerülne?
Részlet a válaszából: […] ...a fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költségét kívánja beszerzési értékként készletre venni, illetve az eladott áruk beszerzési értékeként kimutatni. Ez nem jó!A saját gépjárművel történő árubeszállítás költségei­nek a beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Vásárolt energiamegtakarítás nyilvántartása

Kérdés: A Számviteli Levelek 487. számában a 9233. kérdésre adott válasszal kapcsolatosan – energiahatékonyság – feltett kérdésemet szeretném tisztázni. Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozik. Az áramot és a földgázt nem anyagköltségként könyveljük, hanem áruként, majd elábéként. Továbbértékesítjük az anyavállalat, illetve harmadik fél számára. A MEKH ránk vonatkozóan – mint mérlegkörfelelősre – bizonyos mennyiségű energiamegtakarítási kötelezettséget ír elő. Ezt megvásároljuk az anyavállalattól (de más cégtől is vásárolhatnánk), majd készletre vesszük. A MEKH felé a határidőknek és a szabályoknak megfelelően teljesítjük a kötelezettségünket (illetve mennyiségtől függően el is adjuk harmadik félnek). A kötelezettség a 86-ban szerepel, mint ráfordítás, vagy a 82-ben, mint elábé?
Részlet a válaszából: […] ...Természetesen, ha az anyagkészletként kimutatott energiahatékonyságot értékesítik, az értékesített energiahatékonyságot az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni akkor is, ha vásárolt anyag. A számviteli alapelvekkel nem támasztható alá az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...könyveiben mutathatók ki (jelen esetben ez a kérdező társaság). A többi társaság a szóban forgó beruházás megvalósításához járul hozzá – saját érdekében – fejlesztési célra véglegesen átadott pénzeszközökkel. A fejlesztési célra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Utókalkulációval történő önköltségszámítás

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése meghatározza, hogy mikor, milyen esetben kötelező a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások közvetlen önköltségét az utókalkuláció módszerével megállapítani. Hogyan kell ezt értelmezni és megvalósítani a szolgáltatások esetében, különös tekintettel arra, hogy a szolgáltatások többsége az üzleti éven belül kezdődik és fejeződik be?

Részlet a válaszából: […] ...lehet a tényszámok alapján meghatározott óradíj is, amely egyrészt tartalmazza a közvetlen munkabért, másrészt a közvetlen bérek járulékát (bérkiegészítő fizetés, bérpótlék, szociális hozzájárulási adó, ezek együttes összege)];– a közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Munkaruha költségkénti elszámolása

Kérdés: Hogyan és mikor kell költségként elszámolni a munkavállalóknak adott munkaruhát? Ha év közben kapja a munkavállaló, és a használatának a lejárata a következő évben van, akkor a költségként elszámolt összeg időbelileg elhatárolható?
Részlet a válaszából: […] ...munkaruha eszközök közé való besorolásánál is az Szt. 23. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a munkaruhát, ha a vállalkozási tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálja, a használatba vételig készletként kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Közhasznú alapítvány, egészségügyi dolgozók munkájának segítésére

Kérdés:

Egy állami fenntartású kórház egy adott osztályán dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók munkájának, munkakörülményeinek segítése, fejlesztése érdekében közhasznú alapítvány létrehozására és működtetésére került sor. Fő tevékenység megjelölése "9499. M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység", alapcél szerinti tevékenysége a kórházi keretek között biztosított egészségügyi ellátótevékenység fejlesztése, továbbá a műszerpark és eszközkészlet bővítése, korszerűsítése. Az alapítvány rendszeresen finanszírozza az adott osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzésének díjait, esetenként kiegészítő munkaruházatot, munkafelszerelést szerez be a részükre. Az alapítvány részéről a továbbképzések díjának finanszírozása az alábbiak szerint történik:
– főszabály szerint az alapítvány által közvetlenül, az alapítvány nevére kiállított számla és annak kiegyenlítése alapján;
– egyes esetekben az alapítvány által közvetetten, a dolgozók részére történő utófinanszírozás keretében, a továbbképzésen történt részvételről a dolgozók által bemutatott, a dolgozók nevére kiállított számlák és a dolgozók által történt kiegyenlítésről szóló kifizetési bizonylatok alapján.
Az alapítvány esetenként egy-egy orvosi műszert is vásárol a kórházi osztály műszerparkjának korszerű bővítése, kiegészítése érdekében. A kórházi osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók az alapítványnak nem tagjai, azzal nem állnak jogi kapcsolatban.
1. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére finanszírozott továbbképzések díját elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia – tekintettel a közvetlen finanszírozás és a közvetett, utófinanszírozás esetére is?
2. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére vásárolt kiegészítő munkaruházat, munkafelszerelés értékét elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia?
3. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által közvetlenül vagy közvetetten, utólagosan finanszírozott továbbképzési díjuk értéke után?
4. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által a részükre beszerzett munkaruházat, munkafelszerelés értéke után?

Részlet a válaszából: […] ...közvetlen vagy közvetett utófinanszírozás.2. Az alapítványnak a kórházi osztály dolgozói részére vásárolt kiegészítő munkaruházat, munkafelszerelés értékének elszámolhatóságánál is azt kell vizsgálnia, hogy a juttatások a cél szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.
1
2
3
43