Leányvállalat beolvadása
a leányvállalatba

Kérdés: Az anyavállalat az L1. és L2. leányvállalatok tulajdonosa, a tulajdoni hányad aránya 50-50%. Az L2. társaság beolvad az L1. társaságba. A részesedések könyv szerinti értéke az anyavállalat könyveiben: L1. 158 M Ft, L2. 50 M Ft. Jegyzett tőke L1-nél 250 M Ft, részesedésre jutó 125 M Ft, L2-nél 110 M Ft, részesedésre jutó 55 M Ft. A végleges vagyonmérleg adatai alapján az anyavállalatra jutó saját tőke L1-nél 584 M Ft, L2-nél 60 M Ft, a jogutód L1-nél 644 M Ft. Az anyavállalat könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre. Kivezetésre került a beolvadó (L2.) társaság könyv szerinti értéke, bekerülő részesedés értéke L2 társaság saját tőke arányos része. Az ügylet eredményeként elszámolt 10 M Ft árfolyamnyereséggel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként figyelembevételre került. Az anyavállalat helyesen járt el?
Részlet a válaszából: […] ...jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent...A kérdésben nincs szó kedvezményezett átalakulásról, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnés során a vagyonmérleg-tervezetre, a hitelezőkkel kapcsolatos eljárásra, a végleges vagyonmérlegre az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a beolvadó iroda megszűnik, vagyona az iroda tevékenységét folytató (átvevő) másik irodára száll át;– az átalakuló, az átalakulással létrejövő iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapítási kötelezettségére, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 144. §-a szerint a gazdasági társaságon kívüli,egyéb vállalkozó átalakulása során – ha az átalakulást törvényi előíráslehetővé teszi – a 136-143. § előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, azalapul szolgáló külön törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kell bocsátani, a társaságok átalakulásávalkapcsolatos előírások ismertetése nem fér bele a kérdésre adható válaszkereteibe. A Gt. külön fejezetben (az 59-80. §-okban) foglalkozik a gazdaságitársaság jogutódlással történő megszűnése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Veszteség leírása a jogutódnál

Kérdés: Egy kft. 2000. április 1-jén szétválással átalakult. A jogelődnél 1997., 1998., 1999., 2000. években veszteség keletkezett. Meddig számolhatják fel e veszteséget a jogutódok?
Részlet a válaszából: […] ...E rendelkezés addig alkalmazható, amíg a jogutódnál nem szerez(nek) 50 százalékot meghaladó részesedést olyan tulajdonos(ok), amely(ek) az átalakulás időpontjában, az átalakulásban érintett adózó(k)nak nem volt(ak) tulajdonosa(i). Ezzel a lehetőséggel a jogutód(ok)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válaszban külön-külön kell szólni a tőkekivonással megvalósuló tőkeleszállításhoz kapcsolódó, illetve az átalakulás során az új társaság tulajdonosainál jelentkező adóalap-korrekciók lehetőségeiről.A tulajdonos kft. által megvalósított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Milyen költséget és ráfordítást kell az árbevételhez viszonyítani, ha az adózónak az adókötelezettsége keletkezését követő negyedik adóévben negatív az adóalapja? Ha az adózó átalakulással jött létre, és a tulajdonosi struktúrája nem változik 50 százalékot meghaladóan, akkor a korlátlanul elhatárolható veszteségek időtartama újból indul (átalakulás éve + 3 adóév)?
Részlet a válaszából: […] ...egyaránt.A Tao-tv. 17. §-a (8) bekezdésének rendelkezését utoljára a 2003-ban kezdődő adóév negatív adóalapjára az átalakulással létrejött adózó az átalakulás évét követő negyedik adóévtől köteles alkalmazni. A 2004-től kezdődő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: 2004-ben társaságunk egyesülést tervez a leányvállalatával. Az egyesülés során az 1995-ben jogelőd nélkül alapított leányvállalat beolvasztását tervezzük. Az elmúlt években a leányvállalat több millió forint veszteséget halmozott fel, az elhatárolt vesztesége 1995-ben 500 ezer forint, 1996-ban 800 ezer forint, 1998-ban 300 ezer forint, 2001-ben 1200 ezer forint, és várhatóan 2004-ben az átalakulásig is vesztesége keletkezik. Melyik év elhatárolt veszteségét írhatja le a jogutód az átalakulás után, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezett elhatárolt veszteség jogutódnál történő leírásának feltétele, hogy azt az adóhatóság engedélyezze. A kérelmet az átalakulásban részt vevő társaságok legfőbb szervének első alkalommal hozott döntése napjától az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Átalakulás: magánszemély tulajdonos adókötelezettsége

Kérdés: Egy kft. rt.-vé alakul át. Csak magánszemély tagjai vannak. Terheli-e adófizetési kötelezettség a magánszemélyt azért, mert tőkéjét a kft.-ből a jogutód rt.-be helyezi át?
Részlet a válaszából: […] ...az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik. Ez a tényállás akkor valósul meg, ha az átalakulás keretében a jegyzett tőke – külön befizetés nélküli – emelésére kerül sor.Ugyanakkor az Szja-tv. 66. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.