9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Vásárolt követelés ellenében kapott ingatlan
Kérdés: Cégünk lejárt követeléseket vásárolt. A követelések szerinti eredeti adós azonban többszöri felszólítás után sem fizetett. Így végrehajtásra került sor. A végrehajtás során a cég követelései fejében egy használt ingatlant kapott, amelynek az értékét a végrehajtó meghatározta. A végrehajtó által meghatározott érték eltért a vásárolt követelések könyv szerinti értékétől, de piaci értéke is kevesebb. Hogyan kell a különbözeteket rendezni? Hogyan kell elszámolni a végrehajtás során felmerült költségeket?
2. cikk / 9 Értékhelyesbítés megrongálódás esetén
Kérdés: Társaságunk ingatlanok esetében él az értékhelyesbítés lehetőségével. Ha megrongálódik az ingatlan, és selejteznünk kell, és az ingatlan nettó értéke alacsonyabb, mint a piaci érték, elvégezhető-e a selejtezés? Ebben az esetben hova kell könyvelni az ingatlan értékét?
3. cikk / 9 Terven felüli értékcsökkenés az aktiváláskor
Kérdés: A társaság befejezetlen beruházásként mutatta ki a megvásárolt telket, amelyet nem tudott használatba venni. Több év végén a beruházás bekerülési értékéhez képest tartósan és jelentősen alacsonyabbnak mutatkozott a piaci érték, és így a különbözet terven felüli értékcsökkenésként került elszámolásra. A társaság használatba veszi a telket, és aktiválja. Milyen értéken és módon tegye ezt meg? A terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken, vagy a tárgyi eszköz bruttó értéke legyen a beruházás eredeti bruttó értéke, és kerüljön azonnal kimutatásra a halmozott terven felüli értékcsökkenés is? Ez utóbbi esetleg a későbbiek során visszaírható? A kérdésben telekről van szó, amelynek terv szerinti értékcsökkenése nincs, de elvi kérdésként felmerülne, ha más eszközről van szó, akkor a bruttó átvezetési mód szerinti magasabb bekerülési értékre kellene elszámolni az értékcsökkenést, utána ezt viszonyítani a piaci értékhez? Mi lenne a helyes eljárás?
4. cikk / 9 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?
5. cikk / 9 Leltárkészítési és leltározási szabályzat kis cégeknél
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek" (bt.-k kft.-k, szövetkezetek) leltározásával van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Hogyan történjen a "kis cégek"-nél a leltárszabályzat összeállítása és a tényleges leltározás végrehajtása?
6. cikk / 9 Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet
Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
7. cikk / 9 Selejtezés, káresemények elszámolása
Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
8. cikk / 9 Tárgyi eszközök kivezetése
Kérdés: Az új Szt. szerint a tartósan nem üzemelő gépeket nettó értéken ki kell vezetni a készletszámlára. Mi történik a "0" értékkel? Hogyan kell kezelni a "0 értékű" üzemelő eszközöket?
9. cikk / 9 Tenyészállatok átsorolása
Kérdés: Hogyan könyveljük a tenyészállatok 2001. január 1-jei átsorolását? Az átsoroláskor, vagy az átsorolás után kell elszámolni a tenyészállatkénti tartás időtartamával arányos értékcsökkenést?
