Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell bontania a telek, illetve a telken lévő épület, építmény értékére.Az Áfa-tv. értelmező rendelkezései között szerepel az építési telek, a lakóingatlan (de csak az a része, amely a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges), de nem szerepel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Építési tilalom adójogi értelmezése

Kérdés: Cégünk beépítené az 5500 m2 területű üres telkét, de az építéshatóság csak akkor adja ki az építési engedélyt, ha a telep megközelítéséhez szükséges utat is kiépítjük. Ez utóbbira egyelőre nincs lehetőségünk, az önkormányzat ugyanakkor továbbra is követeli a teljes telekadót. Álláspontunk szerint ez a helyzet lényegében építési tilalmat jelent, így vonatkozhatna ránk a helyi adótörvényben lévő építési tilalom esetén járó kedvezmény.
Részlet a válaszából: […] A Htv. szerint mentes a telekadó alól az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a. A Htv. alkalmazásában építési tilalom alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Épt.) alapján elrendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címke: