Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek megfelelően a költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés). Mivel nem a magánszemélynél jelentkezik a bevétel, így a kifizető bérbevevőnek a magánszemélytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Építményadó és telekadó alóli mentesülés

Kérdés: 2020. július 15-ével hatályát vesztette a reklámhordozók építményadó-kötelezettségére vonatkozó törvényi szabályozás, illetve ettől az időponttól mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület és az alapítvány. Egy szakcikk szerint az adóalanyok reklámhordozókkal kapcsolatos építményadó-kötelezettsége nem áll fenn a 2020. év teljes egészében, csak annak tört – 2020. január 1-jétől július 14-éig tartó – időszakában. Az egyik önkormányzat egy egyesület esetében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadóra és telekadóra vonatkozó mentességéről csak 2021. január 1-jei hatállyal hozta meg határozatát, arra hivatkozva, hogy az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Kérjük állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésében! Fennáll-e a 2020. év teljes egészében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként az egyesületet terhelő építményadó- és telekadó-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...3. §-a (4a) bekezdése szerint 2020. július 15-től mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület és az alapítvány. A jogszabályhelyhez átmeneti rendelkezés nem kapcsolódik, ezért azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Lízingbe adott lakás építményadója

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben ugyanakkor az építményt az ingatlan-nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában

Kérdés: A 375. lapszámukban megjelent, a 7455. sz. kérdésre adott válaszukat szeretném teljes egészében megkapni, szükség szerint kiegészítve. Az adott önkormányzat kérdése: "Van egy Ingatlanbefektetési Alap-adózónk. Építmény- és telekadót fizet, viszont az iparűzési adó vonatkozásában azt mondja, nem alanya az iparűzési adónak. A Befektetési Alapnak egy szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozó épülete van, amit nem ő üzemeltet, hanem egy kft. (normál esetben ez egy bérbeadási tevékenység)".
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben mintha összekeverednének a különféle jogalanyok, úgymint a befektetési alap (ingatlanalap), az alapkezelő társaság, az ingatlant működtető (szálláshely-üzemeltető) társaság, továbbá a bizalmi vagyonkezelésbe adott kezelt vagyon adóalanyisága, tevékenysége....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Építményadó ingatlan pénzügyi lízingje esetén

Kérdés: Cégünk ingatlanok pénzügyi lízingjével foglalkozik. Vita támadt a tekintetben, hogy a pénzügyi lízingbe adott ingatlanok kapcsán ki az építményadó alanya.
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Ki nem vetett építményadó

Kérdés: A 6679. számú kérdésre adott válaszukban írták, hogy a helyi építményadót akkor is meg kell fizetni az Art.-ben rögzített esedékességkor, ha az önkormányzati adóhatóság azt nem vetette ki a 2013. és a 2014. évre. Ugyanakkor az építményadót az adóhatóság határozata alapján kell megfizetni, márpedig határozat nem született. Áttekintenék ennek fényében a válaszukat?
Részlet a válaszából: […] ...válaszunk nem pontos. Figyelmen kívül hagytuk ugyanis, hogy az Art. 125. §-a (2) bekezdése alapján az építményadót (valamint a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és a nem önadózásos települési adót) az önkormányzati adóhatóság állapítja meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Telekvásárlás magánszemélytől (áfa)

Kérdés: Ingatlanforgalmazóként magánszemélytől vásárolok telket. A magánszemély értékesítése is áfakötelezettség alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...2004. január 1-jétől hatályát veszti. Ezen időponttól következetesen érvényesül az az elv, hogy a földterület osztja a felépítmény adójogi megítélését. Ez azt jelenti, hogy a lakóingatlan építés befejezése előtti értékesítése, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.