Eredeti állapot helyreállítása

Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...a társasházi tulajdoni hányad bekerülési értékeként aktiválni kell. Az aktiválást követően pedig 2009-től minden évben terv szerinti értékcsökkenési leírást kell – ugyancsak önellenőrzés keretében – elszámolni. Amennyiben a visszakerült lakóingatlan piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Értékesítésre váró lakás bérbeadása

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...lakásokat a jövőben értékesítik, akkor az értékesítést – mint tárgyieszköz-értékesítést – a terv szerint elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett bruttó értéken kell az egyéb ráfordítások, a kapott ellenértéket az egyéb bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...(például iroda, üzlethelyiség, műhely stb.).]A bérelt ingatlanon végzett felújítás bekerülési értéke utáni értékcsökkenési leírás elszámolása helyes mindaddig, amíg az ingatlant bérleményként használták.Az Art. szerint telephely az a hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...lízingbe vevő rendeltetésszerűen használatba veszi, üzembe helyezi (T 142 – K 161), meghatározza az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt elszámolja a költségei között.Mint láttuk, a lízingbe vevőnél a kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Használati jog kiterjesztése

Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoniértékű jogként kellett könyvelni: T 126 – K 454, majd meghatározni annakaz évenként elszámolandó értékcsökkenési leírását (ha a használati jogalapítása 2009-ben volt, nem lehet előbb, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.