41 cikk rendezése:
21. cikk / 41 Ingatlan bérbeadása magánszemély által
Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
22. cikk / 41 Támogatásból megvalósult építmények elszámolása
Kérdés: Az egyesület közhasznú nonprofit szervezet. Tevékenységéhez tartozik többek között a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális tevékenység. Az egyesület célfeladatához tartozóként pályázatot nyújtott be a településen lévő elhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidő eltöltéséhez kulturált terület kialakítására. A pályázatot az egyesület megnyerte. A pályázat szerint megvalósítandó beruházás: irtás, föld- és sziklamunka, kőburkolat készítése, villanyszerelés, kert- és parképítési munkák, szabadidő- és sportlétesítmények. A földterület az önkormányzat tulajdona. Átveheti-e az egyesület azt bérleményként, és a beruházást bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Vagy valamennyi építménycsoportot önálló beruházási egységként kell elszámolni, és egyedileg megállapítani az értékcsökkenést? A pályázat 5 éves működtetési kötelezettséget ír elő. A működtetési időszak letelte után a beruházás átadása az önkormányzatnak térítés nélkül történhet? A még megmaradt nettó érték kivezetése a könyvekből hogyan történik? Van társaságiadó-vonzata? A pályázat a támogatás összegét a tőketartalékba helyeztette. Az értékcsökkenési leírás évenkénti elszámolása az egyesület számára veszteséget eredményez. Felszabadítható-e a negatív eredménytartalék fedezetére a támogatásból képzett tőketartalék?
23. cikk / 41 Termőföld költségkénti elszámolása – egyéni vállalkozó
Kérdés: Egyéni vállalkozó esetében 100 E Ft feletti tárgyieszköz-vásárlás beruházásnak minősül, amikor is az értékcsökkenés elszámolásával lehet költséget érvényesíteni. Tekintettel arra, hogy a termőföld után écs-t nem számolunk el, akkor ennek beszerzési költségét mikor, milyen arányban tudjuk elszámolni? Olvastam egy szaklapban, hogy a termőföld értékesítéséből származó ellenérték bevételnek minősül, és ekkor lehet a beruházási költség egészét egy összegben elszámolni a bevétellel szemben. De mi van abban az esetben, ha nem értékesíti a termőföldet, vagy nem is áll szándékában? Illetve abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó támogatásból fedezi a tárgyi eszköz teljes összegét, akkor a használatbavétel időpontjában a teljes összeg elszámolható écs-ként, vagyis költségként? Ez alkalmazható a termőföldre, vagy écs hiányában ez sem?
24. cikk / 41 Lebontott hőközpont pótlása
Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?
25. cikk / 41 Ültetvény amortizációja
Kérdés: Bérelt földterületen a kft. a Tao-tv. 2. számú mellékletének III. Ültetvények 2. csoportjába tartozó őszibarack, ... komló, ... fűztelep növénykultúrát kíván telepíteni a talajtani szakvélemény függvényében. A Tao-tv. szerint milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazható?
26. cikk / 41 Fasortelepítés elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk támogatásból fásítást végzett, fasort telepített. A megvalósított beruházást mikor aktiváljuk, milyen főkönyvi számlán mutassuk ki? A terv szerinti értékcsökkenési leírást hogyan határozzuk meg?
27. cikk / 41 Társaságiadóalap-módosítás
Kérdés: 2003-ban raktárépület és a hozzá tartozó telek megvásárlására előszerződést kötöttünk, melynek alapján előlegeket fizettünk. A végleges adásvételi szerződés várhatóan 2006-ban jön létre. A teljes vételár nettó 100 millió Ft, melynek 30%-a a földterület. A beruházás megvalósításához egy cégtől visszafizetési kötelezettség nélkül 7 millió Ft-ot kaptunk. (Egyelőre elhatárolva) 2005-ben az épületen belül saját pénzeszközből átalakítást hajtottunk végre 10 millió Ft értékben (irodák, szociális helyiségek lettek kialakítva). Aktiválás még nem történt. Kérdés az, hogy a lekötött tartalék felszabadítható-e a 2005. évben megvalósított átalakítás miatt? A társaságiadó-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján elszámolhatjuk-e az adóévi felújítás értékét csökkentő tételként? Aktiválás után hogyan kell elszámolni a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést, befolyásolja-e az elszámolást a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott összeg?
28. cikk / 41 Bányaterület bérleti díja, kapcsolódó eszközök értékcsökkenése
Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?
29. cikk / 41 Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Eredeti | Ráépített | Új | Arány % | |
Telek | 50 | 50 | 100 | 10 |
Épület | 150 | 750 | 900 | 90 |
Összesen: | 200 | 800 | 1000 | 100 |
Arány % | 20 | 80 | 100 |
30. cikk / 41 Ültetvénytelepítés aktiválása
Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?