Faktorálás és engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!
Részlet a válaszából: […] ...adatok mellett az is, hogy térítés ellenében vagy térítés nélkül történik az engedményezés.Ellenérték ellenében történő értékesítésnél (követelés értékesítésekor):– az engedményezőnél (az eladónál)= a követelés eladási ára: T 384 (368) – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Faktorálás visszkereset nélkül

Kérdés: Társaságunk visszkereset nélküli faktorálásra (készfizető kezesség nélkül) kötött szerződést egy faktorcéggel (bankkal). A banktól írásban azt a külön tájékoztatást kaptuk, hogy a mi esetünkben a visszkereset nélküli faktorálásnál a vevőkövetelések közül ki kell vezetni a faktorált követeléseket 100%-ban, mivel a bank csak 90% előleget biztosít, így 10%-ot fel kell venni a bankkal szembeni követelésként. Kérném az ügylet teljes könyvelését, analitikus nyilvántartását!
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni, mint pénzkölcsönt (T 384 – K 4512). A faktorált követelést a könyvekből nem szabad kivezetni (nem történt értékesítés), de az analitikus nyilvántartáson fel kell jegyezni, hogy a rendelkezési jogot a faktornak átengedték.Amikor a faktor felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Engedményezés vagy faktorálás

Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...finanszírozását jelenti a követelés szerinti adós fizetési kötelezettségét, tényleges pénzügyi rendezését megelőzően. A termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végző szervezet likviditási helyzete az, ami befolyással lehet arra, hogy él-e az adott szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Nehezen behajtható követelések üzletszerű felvásárlása

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás által üzletszerűen folytatott work-out faktoringtevékenységből származó nyereség (veszteség) jellegű különbözetet kamatjellegű bevételként (ráfordításként), vagy egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként (ráfordításaként) kell az éves beszámoló eredménykimutatásában szerepeltetni? A pénzügyi vállalkozás a work-out faktoringtevékenység egyedi ügyletenkénti számviteli elszámolását a következőképpen végzi: amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel meghaladja a követelés beszerzési áron számított értékét, a különbözetként jelentkező nyereséget a pénzügyi vállalkozás kamatjellegű bevételként számolja el; amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel alacsonyabb a követelés beszerzési áron számított értékénél, a különbözetet kamatjellegű ráfordításként számolja el, mindkét esetben hivatkozva a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdésére. A kérdező szerint a különbözet elszámolására alkalmazható a 10. § (10) bekezdése is, mely szerint a nyereségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei közé, a veszteségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé kell sorolni. Melyik elszámolási módszer a helyes? Esetleg bármelyik?
Részlet a válaszából: […] ...van vétel­ára és van behajtott értéke (ez utóbbit tekinthetjük bevételnek).Az Szt. 84-85. §-ai alapján a vásárolt követelések értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti különbözetet jellegének megfelelően a pénzügyi műveletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Visszterhes faktorálás

Kérdés: Kérdésem a faktorálásra átadott követelések egyes eseteire vonatkozik (visszkereset nélkül, de van készfizető kezességünk). Amikor a bank visszaterheli a követelést az ügyfélre, mert utólag ellenőrizte, és nem fogadta be (például a számla teljesítési okmányok hiánya miatt, vagy mert a vevő szavatossági kifogást emelt), hogyan helyes könyvelni, mint vevőtartozást, vagy már egyéb követelést? A visszengedményezést hogyan helyes könyvelni (amikor a banktól visszakérjük a követelést, mert időben nem fizet a vevő)? A hitelbiztosító által nem fedezett részt a bank az ügyfélre terheli vissza. Mi a helyes könyvelés? Le kell írni hitelezési veszteségként vagy elengedett követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...(mert hiányoznak ateljesítést igazoló okmányok, mert a vevő szavatossági kifogást nyújtott bestb.). Ez esetben a korábbi követelésértékesítést sztornírozni kell az egyébbevételek csökkentésével, a vevőkövetelést pedig az egyéb ráfordításokcsökkentésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Faktorálás garanciával

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...van szó. Mind a Ptk., mind az Szt. előírásaimellett értelmezhetetlen az olyan számlakövetelés-megvásárlás, ahol az eladónakkövetelésértékesítést nem kell elszámolnia (ez derül ki a könyvelésitételekből).A Ptk. 328-330. §-ai tartalmazzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Követelés faktorálása

Kérdés: Cégünk a követeléseit visszterhes faktoringügylet során faktorálja. Egy adott időpontban faktorkövetelésként mutatjuk ki annak a számlának a végösszegét, amelyet benyújtottunk a faktorcéghez, és kötelezettségként mutatjuk ki a faktorcég által átutalt előleget. Az összevezetésre csak akkor kerül sor, amikor a faktorcég sikeresen hozzájutott az eredeti vevőnktől a pénzhez. Az elszámolás során a követelésértékesítést nem számoljuk el egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként, hanem azt folyószámlán könyveljük, mint ahogyan azt egy szakmai folyóirat javasolta. Év végén a faktorcéggel kapcsolatosan kimutatott követelést és kötelezettséget nem vonjuk össze, azt külön-külön mutatjuk ki. Helyes ez így? Helyes az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás számlák mellőzése?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdésben leírt gyakorlatjogszabályellenes, nem felel meg sem az Szt., sem a Ptk. előírásainak.A követelések faktorálásával részletesen foglalkoztunk aSzámviteli Levelek 125. számában a 2550. kérdésre adott válaszban.A faktoringtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Követelések faktorálása

Kérdés: Kft.-nk közúti árufuvarozással foglalkozik, és a likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Felmerülhet-e az áfaarányosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Hpt. értelmező rendelkezését értelmezhetjük úgy is, hogyaz nem más, mint a követelések ellenérték ellenében történő engedményezése(értékesítése) a Ptk. 328-331. §-aiban foglaltak szerint. De értelmezhetjük úgyis, hogy a faktorcég nem veszi meg a követelést, a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Követelés értékesítése (faktorálása)

Kérdés: A Számviteli Levelek 44. számában, a 876. kérdésre adott válaszban foglalkoznak a faktoring elszámolásával az ügyfélnél. Társaságunk a vevői számlát kívánja faktorálni. Mi ennek a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...követelés értékesítését (faktorálását) a Ptk. szerinti engedményezés szabályaival kell megalapozni. (Lásd a Ptk. 328-331. §-ait!)A jogosult követelését (az értékesítést végző, a szolgáltatást nyújtó a vevővel szembeni elfogadott, elismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Egyenlegközlő levelek a követelések értékesítésekor

Kérdés: Társaságunk eladja vevőköveteléseit egy faktorálással foglalkozó cégnek. Milyen követelményei vannak az érintett illető vevőknek küldött egyenlegközlő leveleknek?
Részlet a válaszából: […] ...kell értesítenie, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményesnek) teljesíthet.Így Önöknek a vevőkövetelések értékesítésekor értesíteniük kellett a vevőket (a kötelezetteket), hogy azok a fizetési kötelezettségüket ne Önöknek felé, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.