Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...is tulajdonosa egy kft. üzletrészének, amelyből értékesíthet (és nem átad) vagy térítés nélkül átadhat 25-25 M Ft-ot CSP1-nek. Az értékesítés adásvételi szerződéssel, a térítés nélküli átadás megállapodással megtörténhet azzal, hogy a 25-25 M Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Tagi kölcsön öröklése

Kérdés: A kft. tulajdonosa elhunyt. Édesapjuk üzletrészét az elhunyt két gyermeke örökölte. A társaságban az édesapának tagi kölcsöne is volt, amelyet gyermekei szeretnének rendezni, megszüntetni. Milyen lehetőségük van a tagi kölcsön megszüntetésére? Kell-e adót, illetéket fizetni? Mi a számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...is tudják, és ezen eszközök áfával növelt piaci értéke legalább annyi, mint a tagi kölcsön összege. A kft.-nél az eszköz átadását értékesítésként kell elszámolni (T 311 – K 91-92, 467 és a bekerülési érték kivezetése), majd a követelés összevezetése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...értéke az elengedett kötelezettség összegét meghaladja)  T 97392 – K 4831   1000 E Ft– az értékpapírok értékesítésekor az időbeli elhatárolás megszüntetése 50%-ban (az eladott értékpapírok arányában)   T 4831 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Végelszámolás tagi kölcsön esetén

Kérdés: Egy családi bt. két tagja a két testvér. A bt. jelentős kölcsönnel rendelkezik, egyrészt a tagok, másrészt a nem tulajdonos édesanya felé. A társaság szeretne végelszámolással megszűnni, a fentieken kívül más tartozása nincs. Milyen lehetőség van erre? Természetesen mindegyik hitelező lemondana követeléséről.
Részlet a válaszából: […] ...bt. vagyoni helyzetéről. Feltételezhetően a szóban forgó követeléseket a bt. nem tudja visszafizetni, nincsen olyan eszköze, amely eszköz értékesítéséből befolyó bevétellel rendezni tudná a tagokkal, az édesanyával szembeni kötelezettségét. Ez esetben azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] ...pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek avállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismerttermékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítőértékpapír, tulajdoni részesedést jelentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...A tagi kölcsön miatti kötelezettség – pénzeszközökátadásával, egyéb eszközöknek a beltag részére piaci értéken történőértékesítésével nem rendezhető – összegét a végelszámolás befejezése előtt megkell szüntetni. A megszüntetés egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Adótartozás rendezése bt. megszűnésekor

Kérdés: A betéti társaság végelszámolással megszűnik. A társaságnak pénzeszköze nincs, adótartozását (a beltag járulékait) csak a beltag tulajdonostól kapott pénzből tudja kifizetni. A beltag által befizetett összeg tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, és mivel visszafizetésre nem számíthat, elengedettnek kell-e tekinteni? Fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...mert akkor az adótartozást a bt. rendezte volna.Ez esetben a végelszámoló feladata a nem pénzbeli eszközök(tárgyi eszközök, készletek) értékesítése, a követelések behajtása. Amennyibenez sikerrel jár, megteremtődik az adótartozás rendezésének a pénzügyi fedezete.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

A kamat szja-kötelezettsége

Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...ha azt jogszabály kamatnak nevezi, a befektetési jegy hozama, az említett értékpapíroknak a kamat-, illetve hozamfizetés előtt történő értékesítése esetén az árfolyamnyeresége.A biztosítási díjak együttes összegét meghaladó maradékjog alapján kifizetett összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Követelés értékesítése

Kérdés: Társaságunk a 100 százalékban tulajdonában lévő kft.-nek kölcsönt adott, amelyet az nem tud visszafizetni, ezért eladjuk, benne a kölcsönt is. A kölcsön eladási ára 5 millió forint, könyv szerinti értéke 30 millió forint. Társaságunk a 25 millió forint veszteséget hitelezési vagy értékesítési veszteségként írja-e le? Kell-e a társasági adó alapját korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...követelés értékesítésekor az eladó a kapott ellenértéket (az 5 millió forintot) az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint az egyéb bevételek között, a könyv szerinti értékét az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolása attól függ, hogy a követelést az eredeti jogosult engedményezi-e, vagy a vásárolt követelés továbbértékesítése áll-e fenn. Ha eredeti jogosult engedményezi a követelést, akkor az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.