17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor
Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
2. cikk / 17 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
3. cikk / 17 Portfóliókezelésbe adott vagyon nyilvántartása
Kérdés: Társaságunk portfóliókezelési szerződés alapján 100 egység pénzt adott át az alapkezelőnek. A portfóliókezelő dönt a portfólióban megvásárolandó instrumentumokról, az ügyletek időpontjáról. A portfólió összetételéről és piaci értékéről rendszeres tájékoztatást kapunk. Jól gondolom-e, hogy a portfólió egyes elemeinek mozgását nem kell könyvelni? A kezelt vagyont a befektetett pénzügyi eszközök között 100 egységen kell nyilvántartani mindaddig, amíg a csomag jelentős értékvesztést nem szenved el? A portfóliócsomag piaci értékének növekedését nem szabad könyvelni, ha nem választottuk a valós értéken történő könyvelést? A portfóliókezeléshez kapcsolódóan csak akkor kell könyvelni, ha társaságunk a teljes csomag vagy a csomag egy részének visszaváltásáról dönt? Kérem, válaszukban jelezzék, hogy a számviteli törvény mely paragrafusa ad iránymutatást a kérdésben!
4. cikk / 17 Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség
Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
5. cikk / 17 Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása
Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
6. cikk / 17 Követelés értékesítése faktorcégnek
Kérdés: Cégünk faktorcégnek értékesíti követeléseit. A számviteli elszámolásnál először nettó árbevételként könyveljük, majd a követelés értékesítését követően egyéb bevételként. A társasági adó megállapításakor, a jövedelemminimum számításánál így kétszeresen vesszük figyelembe ugyanazt a bevételt. Helyesen járunk el?
7. cikk / 17 Értékvesztéssel csökkentett követelés elengedése
Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-én fennálló kölcsönkövetelése 41,2 millió forint, a felszámított kamatkövetelés 11,8 millió Ft. A kölcsönkövetelés teljes összegét 2009-ben értékvesztésként elszámoltuk. A kamatkövetelést 2009-ben és 2010-ben egyéb bevételként, majd teljes összegben értékvesztésként mutattuk ki. Az így elszámolt értékvesztés összegével a társaságiadó-alapot növeltük. 2010-től az értékvesztésként elszámolt összeg 20%-ával a társasági adó alapját csökkentettük. A kft.-nek 2011-ben szándékában áll elengedni a már teljes összegben értékvesztésként elszámolt kölcsön- és kamatkövetelését. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedése miatt a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteség – esetünkben – nem növeli a társasági adó alapját. A problémát az okozza, hogy a 2011-ben elengedett követelést ráfordításként kellene elszámolni, de már 2009-ben a kölcsön és a kamat miatti követelésnél az értékvesztést is ráfordításként számoltuk el. A kérdező az így felvetett probléma feloldására különböző megoldásokat vet fel, és kérdezi, hogy helyes-e az álláspontja?
8. cikk / 17 Végelszámolás számviteli teendői
Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
9. cikk / 17 Jelmezek nyilvántartása
Kérdés: Jelmezkölcsönző EU-s beszerzésből vásárol különböző jelmezeket, amit kölcsönöz. Ugyanakkor vásárol anyagot is, amiből saját maga készít jelmezt. A vásárolt jelmezek több évig kitartanak, a készletek között könyvelem, év végén leltározom, ami tönkrement, selejtezem, és értékvesztést számolok el, vagy kis értékű tárgyi eszközként kezeljem? Hogyan vezetek tárgyieszköz-nyilvántartást, ha több száz, talán 1000 ilyen jelmez van? Vagy elegendő az év végi leltár? A saját termelésű jelmez is készletrevételre kerül. Ez esetben maximum értékvesztést számolhatok el?
10. cikk / 17 Kölcsönadott saját részvények
Kérdés: Társaságunk a tárgyévet megelőző évben visszavásárolt részvényekből kölcsönadott más vállalkozás részére. A kölcsönszerződés szerinti összeget követelésként, saját részvények könyv szerinti értékének a kölcsönszerződés szerinti értéket meghaladó összegét aktív időbeli elhatárolásként számolta el a társaság. Az év végi értékelés keretében a kölcsönszerződés miatti követelésre a társaság értékvesztést számolt el. A kölcsönügylet végén (a tárgyévben) a társaság a visszakapott saját részvényeket a kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értékén (az előző év végén elszámolt értékvesztéssel csökkentett kölcsönszerződés szerinti értéken) vette nyilvántartásba a kölcsönbe vevővel fennálló kötelezettséggel szemben. A kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értéke és a visszavételkor keletkezett kötelezettség összevezetésre került. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a visszakapott saját részvényeket a leírtak szerint számolta el? Lehet más megoldás is?
